Esport1 - Idézők Iskolája 2. rész - Kommunikáció a gyakorlatban

Az első Idézők Iskolájában foglalkoztunk a kommunikáció alapjaival, mit és hogy érdemes csapaton belül megosztanunk társainkkal. Most tovább megyünk: ha mindenki megfelelően szállítja az információkat, akkor azokat fel kell dolgozni, és döntést kell hozni. Lássuk tehát, hogy működik a shotcalling, illetve milyen gyakorlatokkal fejleszthetjük csap

Shotcall

A csapat irányítása szempontjából alapvetően két különböző döntési folyamatot definiálnunk. Ez természetesen a spektrum két vége, mely között minden csapat máshogy alkalmazza a maga rendszerében a hívást. Az egyik vége egy teljesen közös döntésen alapuló rendszer, a másikban egy (esetleg két) fő felel mindenért.

Demokratikus shotcall

Ebben a gyakorlatban a csapat tagjainak egyelő beleszólása van abban, hogy adott szituációban mit cselekedjenek. A begyűjtött információ alapján mindenki mérlegel, ebből születik meg a hívás. Kérdés persze az, hogy hevesebb vérmérséklet, vagy ellentétes vélemény esetén a társak vakon megbíznak e egymásban, vagy pedig beindulnak a fogaskerekek, akkor viszont felemás lesz a végeredmény. Koreában jellemző leginkább ez a fajta csapatmozgatási forma, mely igazolja is őket, hacsak a legutóbbi világversenyek eredményeit tekintjük.

Irányító használata

Az előzővel ellentétben ebben a rendszerben egy, vagy két játékos felel a csapatmozgásokért. A klasszikus Cloud9-ban Hai volt a csapat esze, Meteos pedig a játék elején irányította társait az ösvények állásától, és az ellenfél junglerének mozgásától függően. A rendszer előnye, hogy a nem irányító játékosoknak "csak" információt kell szolgáltatniuk, ezen kívül viszont saját játékukra nagyobb arányban figyelhetnek. A C9-nek pont ebből akadt problémája: Hai nem volt eléggé jó egyéni játékos, ezért is döntöttek összességében a cseréje mellett. Koordinálni egy egész csapatot sok energiát visz el, így neki mind a mechanikája, mind pedig a champion poolja meglehetősen szerény volt szintjéhez képest.

Láthattuk tehát, hogy a két végletnek vannak előnyei, illetve hátrányai, de a profi csapatok jelentős része e között a két verzió között lavírozik. Az UoL például közösen hoz döntést, a kínai csapatok többnyelvűségből kifolyólag pingekkel operálnak, és csak egy-egy angol vagy kínai szót használnak játékon belül. Más esetekben a játékosoknak mindnek dedikált szerepe van. Egyik a lane menedzsmentért felel, másik a wardokért (visionért), valaki pedig a harcok indítására adja meg a jelet. A lehetőségek tárháza végtelen, így célszerű minél többet együtt gyakorolni, és kitapasztalni, hogy mi számunkra a legkedvezőbb felállás.

Gyakorló feladatok kommunikáció fejlesztéséhez

A következőkben kigyűjtöttünk nektek pár olyan gyakorló feladatot, mellyel fejleszthetitek a kommunikációs képességeteket egyéni és csapat szinten is. Fontos megjegyezni azonban, hogy gyakorlás közben fókuszáljatok a beszédre, ne az eredmény számítson!

Kulcsszavak meghatározása
Erről a korábbiakban már beszéltünk, de ez minden kommunikációs rendszer alapja. A játék során rengeteg olyan esemény van, mely minden mérkőzésen megtörténik. Torony döntése, harc a sárkányért, gank, kihátrálás a harcból, stb. Ezekre mindre legyen egy meghatározott szó, mely minden játékosnak ugyan azt jelenti. Többféleképpen elmondva ugyan az a dolog zavart okozhat a fejekben, ezt pedig egy századmásodperces döntéseken alapuló játékban nem engedhetjük meg. A parancs/kulcsszó legyen egyértelmű és rövid, ezzel is növelve hatékonyságunkat.

Beszéd nélküli játék
A csapat összeállításakor, valamint havonta egy-két alkalommal érdemes pár normál játékot úgy is lejátszani együtt, hogy a csapat nem használ voice chatet. Ez a sok más sportban is használt technika két dologra is jó. Egyrészről megtapasztalva milyen rossz információhiányban szenvedni, magasabbra teszi a játékosok fejében a beszéd fontosságát. Másrészről jobban rá vagyunk hagyatkozva arra, hogy társunk játékát figyeljük, és kikövetkeztessük lépéseit, megszokjuk játékstílusát. Azonos helyen lévőknek, vagy gyakran gankelt ösvényeken hasznos, ha az interakcióba lépő társak beszéd nélkül is tudják mit fog cselekedni a másik a következő pár másodpercben.

Egy ember beszélhet
Az előző minijátékhoz hasonló célzattal gyakorolható ez a feladat is. Egy ember segíti a csapat koordinációját, de továbbra is ösztöneinkre, és a csapattársaink ismeretére vagyunk hagyva az esetek döntő többségében. A korábban kevesebbet kommunikáló játékosoknak görbe tükröt mutathat ez a gyakorlat, ezzel beláthatják hibájukat, és elindulhatnak a fejlődés útján.

Egy térkép használata
Ebben a feladatban egy, maximum két csapattársunk használhatja csak a játékban a térképet, a többiek vagy fizikailag letakarják a képernyő jobb (vagy bal) alsó sarkát, vagy pedig teljesen kikapcsolják a játékban az interface-t. A feladat célja, hogy megbízzunk csapattársainkban, hagyatkozzunk parancsaikra, és szó nélkül teljesítsük azokat. Másrészről az irányító így érzi, hogy az ő döntései nélkül szétesik a csapat, így jobban rá van kényszerítve a döntések meghozatalára.

Cooldown, mint parancs
Vannak olyan pillanatok, mikor nincs idő beszélni, ilyenkor jó, ha egy cselekedetet tekintjük az irányító parancsának. Ha egy hős egy ultiját/skilljét (pl: Blitz hook) egy ellenséges hős irányába használja, az azt jelenti, hogy megkezdődik a csata. Amennyiben az ellentétes irányba mozog, úgy az ellenkezőjét, azaz hátrálást. Udyr esetében a medve forma ganket jelenthet, teknősbe váltás pedig hátrálást.

A csapatkommunikációra alkalmazott rendszereket tehát mindenkinek érdemes a csapattársak játéktudására, kommunikációs képességére és mentalitására alapozva kifejleszteni, mely egy rögös, de nélkülözhetetlen út a következő szintre lépéshez.