Versenyformátumok az esportban - 1. rész

Sokaknak okoz fejtörést, hogy az egyes versenyformátumok mit is takarnak, ezért egy két részes cikksorozatban teszünk kísérletet a fogalmak ismertetésére!

Régóta számos vita alapját képezik a különböző versenyformátumok nem is egy hagyományos vagy elektronikus sportban. Mind a játékosok, mind a nézők rendelkeznek egyéni preferenciákkal egy-egy verseny lebonyolítására vonatkozóan, ám ahhoz, hogy beható véleményt alkothasson bárki is ezekről, először nem árt jobban megismerni ezeket alaposabban is!

Single-elimination - Egyenesági kiesés rendszer

Talán a legegyszerűbb formátumról beszélünk első alanyunk képében: adott x játékos/csapat (rendszerint x= 2 valamely hatványával pl. 32, 64, 128, 256 stb.), őket összesorsolják és felteszik egy ágrajzra. A bajnokság haladtával aki veszít, azonnal kiesik, aki nyer továbbjut a következő fordulóba és így tovább egészen a döntőig. Előfordulhat még, hogy az elődöntő vesztesei megmérkőznek egymással a harmadik helyért, ezt bronzmeccsnek hívjuk.

A formátumot leginkább sokszereplős online selejtezőkön és rájátszásokban láthatjuk. Szinte minden verseny rájátszása ezt a formátumot követi, maximum azzal variálnak, hogy ki melyik fordulótól játszik, melyre tökéletes példa az IEM Katowice 2017, ahol a csoportelsőknek nem kellett a negyeddöntőben játszaniuk.

Az egyszerűségéből adódóan legnagyobb előnye akkor van, ha minimum 64 vagy 128 játékos/csapat vesz részt egy bajnokságban, hiszen a mérkőzések párhuzamosan is futhatnak, vagyis 32 vagy akár 64 mérkőzés is folyhat egyszerre, a résztvevők mennyiségétől függően. Éppen ezért egy rendkívül gyorsan lebonyolítható rendszerről beszélünk, melynek minden fordulója egy időben valósítható meg így kevesebb játéknapra van szükség.

Egy StarCraft II-es példa az egyenesági kieséses versenyek ágrajzára

Hibák a rendszerben

Ellenben pont ezen előnyöknek köszönhetőek legnagyobb hátrányai is, már ha szervezői oldalról nézzük: a párhuzamosan zajló meccseket valakinek felügyelnie kell, ami igen nagy emberi erőforrást vagy stabil rendszer kíván; folyamatos adminisztratív munkát igényel a játékosok/csapatok állásának követése; a meccsek nem egyszerre érnek véget, vagyis előfordulhat, hogy egy forduló jóval tovább tart vagy hamarabb véget ér egy párosítás számára, mint tervezték és ez csúszásokat idézhet elő, nem csak az érintetteknek.

Játékos szemszögből figyelve további gondokat jelent a rendszer működése abban az esetben, ha túl sok fordulóból áll. Még a legjobb játékosok/csapatok is könnyedén kifulladhatnak, ha egy nap alatt 5-6 Bo1-et le kell játszaniuk egyre keményebb ellenfelek ellen, pláne akkor, ha ezek között nincs komolyabb pihenő idő. A másik probléma, ha félrecsúszik a sorsolás és két erős játékos/csapat túl hamar kerül egymással szembe vagy egy gyengébb játékos/csapat simán tovább csúszhat a rendszeren, mint azt előzetesen várnánk.

A nézőknek pedig ezek összessége okozhat fejtörést, hiszen ki kell választani egy meccset/játékost/csapatot, akit követni szeretnének. Ha ezen túl is vannak, akkor jönnek a kaotikus szünetek a meccsek között, illetve végig ott lebeg, hogy kedvenc csapatunk/játékosunk elfárad a végére és kiesik. Éppen ezek miatt nem szoktak offline rendezvényen ilyen formátumot használni, csak a rájátszásban, ahol egy csapat maximum egy Bo3-at játszik a döntőig egy nap alatt és nincsenek párhuzamos meccsek közben.

Az ELEAGUE Major rájátszása is egyenesági kiesés rendszerben zajlott

Double-elimination - Vigaszágas kieséses rendszer

Majdnem minden tulajdonságában megegyezik ez a rendszer az egyenesági kiesésessel, sőt előnyei és hátrányai is ugyanazok, egy kivételtől eltekintve, mely lényegében a rendszer létének sava-borsát jelenti. Ugyanis a vigaszágas kieséses rendszer, ahogyan az a nevében is szerepel, egy plusz ággal rendelkezik, mely a főágról "leeső" csapatoknak van fenntartva. Gyakorlatilag ez a rendszer úgy néz ki, hogy a főágon veszítő csapat lekerül a vigaszágra, melyen tovább folytathatják a küzdelmet a csapatok és minden fordulóban a főágról lekerülő csapatok lesznek az ellenfelek.

A vigaszág nyertesére több lehetőség is várhat a szervezéstől függően, pl. a hagyományos sportokban gyakori, hogy a vigaszág nyertese kapja meg a bronzérmet, míg az ezüst- és aranyérem sorsáról a főágon döntenek; bekerül a döntőbe a főág nyertese ellen és itt további két variációt használnak: vagy egyenlő eséllyel indulnak egymással szemben és mindkét csapat nulláról kezdi a döntőt vagy a főág győztesének egy pontos előnyt adnak (pl. The International 2011 döntő, ahol 1-0-lal kezdte a döntőt a főág győztese, a Na'Vi).

A The International 2016-ot a hagyományok szerint vigaszágas kieséses rendszerben szervezték

Attól eltekintve, hogy azóta a TI-ok lebonyolításán változtattak, vagyis nincs előny a főágról érkezőnek a döntőben, ugyanúgy ezt a formát használják a mai napig, illetve ugyanezt a rendszert láthattuk az IEM Katowice 2017 zárt kvalifikációján is.

Hamarosan folytatjuk a round-robin (körmérkőzéses rendszer) és a svájci rendszer ismertetésével!

TETSZETT? KÖVESD AZ ESPORT1-ET FACEBOOK-ON!