Régóta téma már Észak-Amerikában, hogy franchise alapú LCS-t szeretnének, hasonlóan az NBA, vagy az MLB rendszeréhez, 2018-tól ez akár meg is valósulhat.c
Régóta téma már Észak-Amerikában, hogy franchise alapú LCS-t szeretnének, hasonlóan az NBA, vagy az MLB rendszeréhez, 2018-tól ez akár meg is valósulhat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a csapatok mondhatni állandósítva lesznek, azaz nem lesz kiesés szezon végén, se promóciós torna, ahol az új csapatok küzdhetik be magukat, mivel a csapattulajdonosok konkrétan birtokolni fognak egy-egy helyet az NA LCS-ben.
Hivatalos: 300 millió dollárért az MLB-é az összes LoL közvetítés joga
Az még mindig nem teljesen egyértelmű, hogy mi lesz a Twitch/Youtube közvetítések sorsa.
Ez a folyamat már régóta készülőben van, még a 2015-2016-os években nagy nyomást kapott a Riot ezen témájával foglalkozó részlege kívülről és belülről is, hogy ezzel is kicsit javítsák a profi League of Legends szcéne élhetőségét. Erről több vita is kialakult többek közt Reginald (a TSM tulajdonosa) és Marc Merril (a Riot Games egyik társalapítója) között, miszerint az élhetőség a tulajdonosok felelőssége is és Reginald-ra tükrözve a dolgot, azt nyilatkozta, hogy ha jobb megélhetést akar játékosainak, inkább fektessen beléjük a megszerzett milliókból, semmint más esportokba, ahol meg csak pénzt bukik. Azt azért hozzá kell tenni, hogy bár a Riot Games-nek sosem volt alkalmazottja Regi, jelenlétével és persze csapatával, a TSM-el legalább annyit hozzátett az esport szcéna növekedéséhez, mint a Riot. Így ezen a téren kissé nehezen akart megmozdulni a kiadó, úgy tűnik mostanáig.
Az mindenesetre érdekes megközelítés, hogy felelősségre von a kiadó egy tőle független személyt, hogy mire költi nyerességeit, ami abból a szempontból rendbe van, hogy neki is kötelessége eltartani a játékosait, de ez nem ad okot arra, hogy a Riot kivonja magát az anyagi fejlődés és fejlesztés alól, ami minden esportra jellemző manapság.
Nagyjából három dolog is ellentmondott Merril nézeteinek azonban. Először is, a mostani League fizetések, illetve a hozzájuk fűzött elvárások megsokszorozódtak 2012 óta bőven, másodsorban a Riot drakóni hozzáállása a szponzorációkhoz igencsak megnehezítették, hogy akár egy logó is feltűnjön streamen, rengeteg egyeztetés és vizsgálat előzte meg a dolgot és harmadszor, hiába mondja azt Merril, hogy rengeteg külső tőkét vonzott be az iparág, a játékosok kötött és szigorú edzéstervei mellett nagyon nehéz bármilyen szponzori kötelességnek megfelelni, mert egyszerűen nincs rá idejük. Mindeközben a csapatok akarva akaratlanul is népszerűsítik a játékot világszerte, ami persze jócskán hozzátesz a játék töretlen sikeréhez még ennyi év után is.
Persze ettől függetlenül még mindig hatalmas értéke van egy LCS helynek, többek közt ezért is vannak állandó visszatérők, olyanok, akik egyszer már megégették magukat a LoL-on belül, mégis újra szerencsét próbálnak.
Mostanra rájött a Riot is, hogy valamit kezdeni kell a helyzettel és inkább a hosszabbtávú megélhetésre és növekedésre koncentrálnak már. A 300 milliós BAMtech megállapodás is erre utal, illetve részese lesz annak bevételmegosztó rendszernek, amire majd a csapattulajdonsok licitálhatnak, egy-egy hely megvásárlásával. Ez azért is érdekes, mert olyan hírek is felröppentek, hogy azok a csapatok akik jelenleg rendelkeznek hellyel az LCS-ben, nem fogják azokat automatikusan megkapni jövőre. Úgymond pályázni kell majd rájuk, amiket a Riot bírál el.
Hogy ez pontosan mit jelent majd a Challenger csapatok számára Észak-Amerikában már más kérdés, a jelenleg zajló nyílt kvalifikációkat ez egyelőre még nem érinti, mivel ezek a változások csak 2018-tól várhatóak.
Ti mit szólnátok egy hasonló rendszerhez Európában?