Így született meg az egyik leglegendásabb játék, a Space Invaders

45 éve jelent meg Tomohiro Nishikado örökzöld játéka, mely mindenkorra megváltoztatta a videójáték-piacot.

Annak ellenére, hogy a Space Invaders 1978-ban jelent meg, csak elvétve találni olyan ember, aki nem ismerné. A Taito által kiadott, és Tomohiro Nishikado által fejlesztett videójáték, a legikonikusabb címek közé tartozik, melynek kimondottan izgalmas fejlesztéstörténete volt. Ma már főként különféle termékeken, és a hangulatjelek között találkozhatunk a játékból ismert mintákkal, de ezek ugyanúgy a hétköznapjaink részét képezik.

Nishikado egy hosszas interjúban részletezte, hogy milyen folyamatok vezettek a végső állapot megtalálásához, melynek köszönhető ez a közel fél évszázada tartó siker. Beszámolója szerint az egész azzal kezdődött, hogy az Taito megkérte, alkosson valami olyat, ami felülmúlja a Atari’s Breakoutot.

„Úgy döntöttem, hogy lövöldözős játékot tervezek, ami az erősségem volt. Addig a lövöldözős játékok főleg időalapúak voltak – a játékosoknak a lehető legtöbb célt kellett legyőzniük meghatározott időn belül. Ezért úgy döntöttem, hogy készítek egy játékot életrendszerrel és interaktív játékmenettel, amelyben több ellenség támadja meg a játékost.”

Több potenciális ellenfél is kipróbálásra került, azonban a tankok, a vadászgépek, és a csatahajók mozgása nem volt megfelelő. Ezután előkerültek az emberi célpontok, de a rájuk való lövöldözést többen is rossz ötletnek tartották, így lemondtunk az ötletről. Nishikadonak egyszer csak eszébe jutott egyik gyerekkori kedvence, a Világok Harca film, melyből inspirálódva megalkották az elsőre polipszerű ellenfeleket, így már nem okozott gondot a célpontok kiiktatása.

A játék fejlesztőjének nehéz feladata volt, ugyanis mikroszámítógépre volt szükség hozzá, ami akkoriban Japánban még nem, csak Amerikában volt némileg elterjedt. Így Nishikado kénytelen volt építeni egyet.

„Az amerikai játékokat tanulmányoztam, hogy megtanuljak játékokat készíteni mikroszámítógépekkel. Körülbelül fél évbe telt, míg ezt elsajátítottam” – mondta. „Mivel nem rendelkeztem megfelelő felszereléssel a játékfejlesztéshez, az amerikai játéktáblákra hivatkozva elkészítettem a sajátomat. Ezzel párhuzamosan játéktervezéssel, karakterekkel és programozással is foglalkoztam – szinte egyedül. Apránként fejlesztettem a hardverem funkcióit, és mire elkészült a Space Invaders, elégedett voltam.”

A Space Invaders több funkciója miatt is úttörő lett, és az egyik ilyen a pajzsok rendszere. Az ellenfelek visszalőttek, így az elpusztítható pajzsok nyújtottak menedéket a játékosoknak. Ez a mechanika mára már természetes, de akkoriban hatalmas újdonságnak számított. Ezenfelül egy dinamikusan fokozódó zene is emelt a játékélményen, ami leginkább egy emberi szívveréshez hasonlított. Később ezeket számtalan Japán játékhoz használták fel, és így teljesen új hullám lett elindítva.

Meglepő módon a kezdetekkor a játék hűvös fogadtatásban részesült, mivel túl nehéznek tartották, viszont amint a játékosok elé került, rögtön közönség kedvencé vált. A gyártóknak egész éjszakákat kellett végigdolgozniuk, hogy kitudják elégíteni az óriási keresletet.

Ez az alkotás soha nem ment ki a divatból, és a fejlesztett változatain túl is, később számtalan erre a mechanikára épülő sikeres cím érkezett. Mai napig sokan játszanak vele, ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy már előrendelhető a Quarter Arcade – kis játékgép –, mellyel újraélhetjük retro emlékeinket.