Mi adóköteles és mi nem? Itt a NAV álláspontja az e-sportról

Tájékoztató a virtuális játékok adókötelezettségéről.

Az utóbbi időszakban már nem csak sportszakmai szempontból övezi egyre nagyobb figyelem az e-sportot. Hogy ne menjünk túl messzire, az elmúlt fél évben Németország megalapította maga E-sport Szövetségét, Japán hazája e-sport fejlődése érdekében törvényt módosított, Magyarország pedig a V4 keretein belül otthont ad első kiemelt nemzetközi rendezvényének, de az állam is sportként tekint az e-sportra, még ha ez egyelőre törvényként nincs is így.

A folyamat tendenciája –miszerint egyre több pénz áramlik be az ágazatba– világszerte professzionalizálódást eredményezhet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal első, e-sportot érintő tájékoztatója elsősorban értelmezi ezt a professzionalizálódó környezetet (online játékok, e-sport), majd leírja a felmerülő lehetséges bevételi forrásokat és adózási kötelezettségeket.

Adókötelezettség az online játékokban

A NAV tájékoztatójában kiemeli, hogy ez azon online játékokra, e-sportokra vonatkozik, amelyek nem tartoznak a szerencsejáték törvény hatálya alá. Valódi értéke könnyen lehet egy online játékon belüli tárgynak, profilnak, ezért a játékosok előszeretettel kereskednek ezekkel. Vásárolhatnak, eladhatnak, ellenérték fejében megbízhatnak másokat bizonyos feladatokkal, esetleg részvényeket vehetnek. Gyakran ezen tevékenységek eredményeképpen a játékos „virtuális valutát” szerez, amely a játékban megadott árfolyamon valódi pénzre váltható be. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély virtuális bevétele valódi bevétellé alakul át.

Az 1995. évi személyi jövedelemadóról szóló törvény alapelve szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ez tehát érvényes a virtuális térből szerzett valós pénzre is (például skin eladásból származó bevétel). Általában ezek önálló tevékenységből származnak, de előfordulhat nem önálló tevékenység (pl. munkaviszony) esetén keletkezett bevétel is.
Forrás: Techraptor

A nyereményt a személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallani. Például a 2017. évi nyereményt a 17SZJA bevallásban, vagy az adóbevallási tervezet részeként kell bevallani.

Önálló tevékenységből származó jövedelmünket úgy tudjuk meghatározni, hogy az összes bevételből kivonunk minden felmerülő költséget. Az előző példával szemléltetve, ha skinek értékesítésével foglalkozunk folyamatosan, akkor mi többek között erre a célra bérelt csúcskategóriás gépünk bérleti díját el tudjuk számolni, mint költség és annyival kevesebb jövedelem után szükséges adóznunk (költséget maximum a bevétel mértékéig lehet elszámolni).

Költség elszámolása kétféle módszerrel történhet: az egyik a tételes, amit fentebb már említettem. A másik a 10 százalékos költséghányad, ami tulajdonképpen nem más, mint a bevételünk 10 százaléka, míg a maradék 90 százalék maga az adózandó jövedelem. Fontos megjegyezni, hogy alapesetben egy adóévben a magánszemély csak az egyik módszert alkalmazhatja. Természetesen a tételes módszer elszámolása sokkal körülményesebb, hiszen itt igazolnunk kell, hogy közvetlenül a tevékenységünkkel összefüggő költségeink keletkeztek.

Amennyiben jövedelmünket meghatároztuk, 15 százalékos adóelőleget és 19,5 (2017-ben 22) százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ez nem kifizetőknél (pl. külföldi versenyszervezők) ránk hárul, ezzel szemben a kifizetők (pl. hazai vállalkozások) esetében magára a juttatóra, melyet köteles igazolnia felénk.Forrás: League of Legends Roadshow

E-sportolók adózása

Egy e-sportoló kétféle módon szerezhet bevételt, közvetlenül (versenyek díja, fizetés) és közvetetten (szponzoráció). Mivel jelenleg Magyarországon még nem jellemző a munkaviszonyban végzett tevékenység, ezért a jövedelem itt is önálló tevékenységből keletkezhet, ami az előző pontban bemutatásra került. Ha a játékos az e-sport tevékenységet munkaviszonyban végzi, akkor a megszerzett bevétele nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé.

Nyilvánosan meghirdetett, nem pénzbeli díjazás esetén a jutattónak kell megfizetnie a 15 százalékos személyi jövedelem adót, melynek alapját a nyeremény piaci értékének 1.18-szorosa képezi. Tehát ha adott egy verseny, amelynek a díjazása mondjuk 3 db, 60.000 Ft piaci értékű gamer szék, akkor ezek után a szervezőnek az 1,18-cal súlyozott összdíjazás (180.000*1,18=212.400 Ft) 15%-át kell leadóznia, azaz 31.860 Ft-ot. De ugyanez igaz pl. a Facebook-os nyereményjátékokra is.

Ezen nyereménnyel kapcsolatban a nyertesnek már nincs teendője, ami azt jelenti, hogy sem adófizetési, sem bevallási kötelezettsége nem keletkezik.