Esport1 - Mihez van joga egy LCS játékosnak?

Nehéz elhinni, hogy már harmadik éve zajlik az LCS. Rengeteget fejlődött a játékosok jogi helyzete ez alatt az idő alatt, de még mindig messze vagyunk a tradicionális sportoknál tapasztalt környezettől. Új sorozatunkban az LCS jogi környezetét derítjük fel.

Bryce Blum valószínűleg a világ első esport jogásza. Egy ma már nem annyira frissnek mondható cikkében elsőként azt fejtegeti, hogy mégis milyen jogokkal rendelkeznek az LCS játékosok tradicionális sportok játékosaival összevetve. Kemény dió ez a téma, ugyanis van pár alapvető különbség más sportokhoz képest. Itt a csapatoknak egy olyan féllel kell szerződniük, illetve foglalkozniuk, ami tradicionális esetekben konkrétan nem létezik - ez maga a Riot Games, a játék fejlesztője, tulajdonosa. Értelemszerűen a futballnak, kosárlabdának mint játéknak nincs "fejlesztője és tulajdonosa".

Mivel maga a Riot alakítja ki az egyes ligákat, igen erős alkupozícióban van a játékosokkal, csapatokkal szemben. Szerencsére eddig nem igazán élt vissza a cég ezzel a hatalommal. A játékosok kimondottan szabadon áramolhatnak a megfelelő időablakokban, nincs felső küszöb a játékosok fizetésén így kialakulhatnak a TSM-hez, RNG-hez hasonló szupercsapatok.

Nincs szabályozva hogy mennyi játékos mozoghat, nincs az NFL-hez hasonló draft (ez persze lehet hogy változik most, hogy egyre többen kampányolnak a franchise rendszerért). A csapatok újraszerződtethetik a játékosokat és védve vannak attól, hogy más csapatok idő előtt megpróbálják megkörnyékezni őket.

Ennek a relatíve szabad rendszernek előnyei és hátrányai is vannak a játékosok és csapatok számára. Az, hogy a játékosok gyakorlatilag fél évente csapatról csapatra mozoghatnak, lehetővé teszi azt, hogy oda menjenek, ahol a legjobb körülményeket, fizetést kapják, de ugyanakkor ez egy elég rizikós környezetet is teremt, ahol nincs sok védőháló, ha nem jutnak (jó) csapathoz. A biztonságot elsősorban a csapatokkal aláírt szerződések jelenthetik, de ezen kívül nincsenek érdekvédelmi szervezetek, amik a játékosokat képviselnék.

A szerződések terén nagy különbségek lehetnek az egyes játékosok között. Egy tehetségesebb játékos könnyebben juthat magasabb fizetéshez és rugalmasabb feltételekhez, ami miatt nehéz egy minimum szintet belőni egy teljesen friss játékos számára, nehéz meghatározni, hogy mi lenne alapból elvárható egy szerződéstől, ami hagyományos sportoknál sokkal egyszerűbben kijelölhető.

Mivel a legtöbb LCS játékos igen fiatal, 17-20 év körüli, nagyon könnyen csapdába ejtheti őket akár egy évre is egy inkompetens szervezet, vagy akár még rosszabb helyzetbe is kerülhetnek. Így történt ez az európai LCS-be frissen bejutott Misfits midesével, Selfie-vel is, akit a MYM csapatában eltöltött ideje alatt konkrétan megfenyegetett a menedzsere, hogy elviszi az édesanyja feje felől a házat.

Azért, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő még egyszer, muszáj lesz a jövőben érdekvédelmi szervezeteket alapítani. Ezek az érdekképviseletek azok, akik segíthetnének meghatározni az egyes csapatok, játékosok számára az alkalmazás feltételeit, minimum fizetséget és kötelezettségeket. Ennek az alapvető gondolatnak Észak-Amerikában két fő változata van: az egyik esetén a játékosok közvetlenül önmagukat képviselik (Players Association), a másiknál viszont egy megválasztott képviselő felel értük (Representative System), a játékosok csak tanácsokat adnak számára.

Ezek a szervezetek adnak jogi alapot a játékosok számára ahhoz, hogy tisztességtelen praktikák ellen küzdeni tudjanak és maguk is egy magasabb minőségi szintet képviseljenek, hiszen az egyes kötelezettségek rájuk is érvényesek lesznek.

Sajnos ilyen érdekképviseleti szervek még nem léteznek, de alapításukra több pro játékos szerint is szükség lenne.