Miért tűnt el az elmúlt fél évben Magyarország nemzetközi szinten legeredményesebb League of Legends csapata, a Wonder Stag e-Sports? Németh Rolanddal, a csapat menedzserével beszélgettünk. Interjú.
A Wonder Stag e-Sports 2016 elején bejutott a League of Legends B-ligájának, a Challenger Seriesnek a zárt selejtezőjébe 8 másik európai csapattal együtt. Egy egész ország szurkolt nekik, hiszen végre egy kiemelkedő csapat szintű magyar eredmény, de a CS álom gyorsan szertefoszlott, a csapat tagjai pedig a tanulás és a fejlődés helyett végül inkább a szétválást választották. Németh Rolanddal, a csapat menedzserével beszélgettünk a WSE idei évéről.
Esport1: Legutóbb közel egy éve, a novemberi PlayIT-en beszélgettünk mélyebben, az akkor veled készült interjú elég nagy port kavart a szcénában. Akkor azt mondtad, „komolyság nélkül sose lesz itthon igazi esport”. Így, közel egy év távlatában hogy látod, változott a helyzet?
NR: Nem, nem igazán. Illetve annyit igen, hogy több a verseny és nagyobbak a díjazások, de játékos oldalról a helyzet továbbra is változatlan.
Esport1: Az év elején, első és eddig egyetlen magyar csapatként bejutottatok League of Legends Challenger Series zárt selejtezőjébe, ami akkor óriási eredménynek számított. Igaz, végül a bajnokság nem lett meg, mert kikaptatok az akkori mezőny favoritjának számító Team HUMA ellen 3-0-ra. Mintha akkor indult volna el a csapat a lejtőn…
NR: Igen, a Challenger Series-es vereség után eltört valami a játékosokban (Frather-bluerzor-Robusto-Exworm-Geller). Nyilván senki se szeret veszíteni, de ők annyira közel érezték magukat a sikerhez, hogy végül nagyon fájt nekik. A vereséget követően sokkal kevesebbet gyakoroltak, elvesztették a motivációjukat. Ilyen állapotban mentek az Esport Festre, ahol bár a döntőig nem volt nehéz dolguk, a fináléban kijött a gyakorlás hiánya és kikaptak a WiLD csapatától 2-1-re. Az volt az igazi fordulópont, akkor elindult az egymásra mutogatás és tűnt el lényegében a WSE a radarról.
Németh Roland, WSE
Esport1: A HUMA mögött azért komolyabb infrastruktúra állt még úgy is, hogy egyébként pont a napokban vágták ki őket minden Riot által szervezett bajnokságból, mivel nem fizették a játékosaikat. Itthon még egyáltalán nem terjedt el ez a coach/manager/pszichológus infrastruktúra, egy LCS csapatnál már sztenderd az. A WSE-nél mennyire volt befolyásoló tényező ez a vereségnél?
NR: Talán azzal a hasonlattal állnék a valósághoz a legközelebb, hogy ha azt mondanám, a menedzser a magyar esport portása. Az emberek jönnek-mennek, te csak integetsz nekik, tudod, hogy éppen milyen a kedvük, de ha néha kiég egy égő vagy elfogy a kávé, azt is neked kell kicserélned.
Még egyik szervezet se mondható komolynak itthon, éppen ezért az ilyen teendőket mindig egy ember végzi. Biztos tudnék találni játékelemzőt itthon, de csak pénzért, a magyar szervezetek pedig még nem tartanak itt. Akkor lenne infrastruktúra, ha lenne pénz is, haveri alapon, a szabadidejét beáldozva senki se fog ezzel foglalkozni. Plusz, a magyar profi játékosok nem fogadnak el mindenkitől tanácsot, de ez már csak a tisztelet hiánya. A Challenger Series selejtezőben Vizicsacsi látott el szakmai tanácsokkal minket, rá hallgattak a srácok, de ha valami ismeretlen formát most odaállítanék eléjük, hogy hé, ő az új elemző és hallgassatok rá, valószínűleg kiröhögnék függetlenül attól, hogy egyébként lehet, hogy zseni a srác.
Esport1: A vereségek utáni egymás hibáztatása mennyire jellemző a magyar szcénára?
NR: Kifejezetten. Egy bizonyos pont után a magyar profi játékosok nem a saját hibáikat kezdik el kijavítani, hanem másban kezdik el keresni azokat. Ahogy Csacsi is elmondta egy nemrég vele készült interjúban, a magyarokkal az a legnagyobb baj, hogy azt hiszik, ha megvan a Challenger 100 pont, akkor onnantól nincs tovább fejlődni. Szinte az összes magyar csapat ezért hullik szét, mert előbb-utóbb elkezdik egymást piszkálni ahelyett, hogy megpróbálnák együtt kijavítani a hibákat és fejlődni.
Esport1: Ez történt a WSE-vel is az Esport Fest után?
NR: Igen. Robusto ideges lett, hogy a többiek nem veszik elég komolyan és ebből alakultak folyamatos viták, amiket bluerzor sajnos nem tudott kezelni. Ezért otthagyta a csapatot, szóval meg kellett próbálnunk másik junglerrel, akkor került képbe Csokiherceg. Frather úgy érezte, hogy ő bluerzorral tudott igazán jól együtt játszani, ezért inkább utánament, így kerültek ők a Team Horizon Reapershez. Új topost kellett tehát keresnünk, a választás pedig Getrora esett, akivel le is jutottunk júniusban a PlayIT Lenovo Kupa szegedi döntőjére. Ott viszont kikaptunk a myRevenge ellen, mert a srácok egyébként nem gyakoroltak együtt kb. semmit. Exworm-öt és Gellert elhívták a myRevenge-be, Robusto meg inkább nekiállt Overwatchozni, szóval teljesen szétszéledt a csodaszarvas csorda.
Esport1: Mi jött ezután?
NR: Nyár, pihi, én is kicsit a háttérbe húzódtam, megvártam, amíg leülepszik az iszap. Ráfeküdtem a topligákra, sokkal többet elemeztem a metát, a csapatkompozíciókat. 1-2 csapat, mint pl. a Zoobreakout (Kopifox, Dömee, Lew, Vizeszsömle, Synergy) menet közben felkért, hogy segítsem őket szakmai tanácsokkal és a tréningekben, ők egyébként végül le is jutottak a nyári MondoGames döntőjére, pedig olyan ellenfeleik voltak a selejtezőben, akik már több hazai versenyt is nyertek. Aztán jött (volna) a döntő, de Kopifox magánéleti okokra hivatkozva kihátrált, a többiek meg azt mondták, 100.000 Ft-ért nekik nem éri meg vidékről felutazni, egyedül Synergy maradt a teljes csapatból, akinek lett volna kedve játszani. Két napom volt mellé egy teljes csapatot találni, nem is volt sok értelme annak a döntőnek.
Esport1: Ezen a döntőn egy pár kérdés erejéig beszélgettünk veled, akkor azt mondtad, hogy épül az új Wonder Stag e-Sports. Hol tart az építkezés?
NR: Elkezdett körvonalazódni egy új Wonder Stag a Riot bejelentés hatására, számos régi játékos mondta, hogy visszajönne játszani. Ha minden jól alakul és mindenki igent mond, akkor az új WSE lineup a Mumus – Csokiherceg – Robusto – Matthew – Dugó ötös lesz. Nyilván a legnagyobb kérdőjel Mumus, hiszen őt hívták a török ligába játszani, ami azért egy szinttel komolyabb, mint bármi, ami itthon van, de van B-tervem arra az esetre, ha ő esetleg nemet mondana. Ez pár napon belül kiderül. Ezek mellett jelenleg több másik hazai csapatnak is segítek edzőként, akik azért versenyeznek, hogy a WSE-be kerülhessenek.
Esport1: Ütős lineupnak tűnik. De Csokiherceg, Matthew, Dugó, csupa olyan játékosok, akik már évekkel ezelőtt is itt voltak. Mi az oka annak, hogy a hazai LoL csapatok nem mernek új, feltörekvő tehetségekhez nyúlni? Vegyük pl. a TSM és Biofrost példáját, ott ez elég jól bejött.
NR: Mert nehéz új játékosokat keresni. Plusz egyelőre nem látom, hogy itthon sokan szeretnének profi csapatban játszani, magától még kb. senki se jelentkezett hozzám, hogy ő tehetséges és szeretne a csapat tagja lenni.
/UPDATE: Azóta kiderült, hogy Mumus nemet mondott, illetbe Robusto a myRevenge csapatában folytatja - a szerk./
Esport1: De ez külföldön se így működik, a topcsapatok is mindig tryout-ot tartanak és ti is kipróbáltátok már ezt a módszert, ahol ráadásul sokan jelentkeztek…
NR: Igen, valóban, de EUNE Diamond játékosok jelentkeztek csak, a profi szcénában meg köztudott, hogy EUNE távolról sem ugyanaz a szint, mint EUW. Ráadásul, teljesen eltérő a két szerver, teljesen mások a választott hősök is, mintha tök más lenne a meta. Az EUNE színvonal sajnos alacsonyabb, mivel az összes európai profi a nyugati szerveren játszik. Persze akadtak olyanok, akiket kipróbáltunk és úgy láttuk, hogy van bennük potenciál, de a végén szinte kivétel nélkül visszamondta mindenki időhiányra vagy valami másra hivatkozva.
Esport1: Azt mondod akkor, hogy nincs utánpótlás Magyarországon profi League of Legends játékosokból?
NR: Ez így erős, mert akkor nem kerültek volna elő olyan játékosok, mint THR joe, MyR Benji, MyR Cuhigh, vagy elég THR bluerzor-ra gondolni – ő sem volt mindig olyan jó, mint most. Egy szint felett már nem az egyéni mechanikában és játéktudásban lesz számottevő különbség, hanem a fejbéli hozzáállásban. Ebből van óriási hiány itthon.
Esport1: Ennek mi az oka? Hiszen van két követhető példa is, Csacsi és Mumus se a szerencsének köszönhetően jutottak oda, ahova…
NR: Az, hogy más módon, kevesebb szenvedéssel, sokkal több pénzt tudnak keresni. Az LCS-hez kockáztatni kell: időt, tanulmányokat, magánéletet, de ha nem jutsz be, akkor a végén kidobott idő az egész. Amíg a játékosok nem tudnak munkaként tekinteni a játékra, nem kapnak itthon se legalább minimális fix bevételt azért, hogy játsszanak, addig úgyis a könnyebbik utat választják majd. Remélem, hogy a Magyar Elit Bajnokság ezen segít majd.
Esport1: Ha már Magyar Elit Bajnokság: Mi a véleményed róla?
NR: Nagyon örülök neki, végre! Kiváló kezdeményezés, remélem, hogy fellendíti egy kicsit a hazai LoL szcénát. Elsősorban azonban azt várom ettől a bajnokságtól, hogy előkerüljön számos olyan tehetség és csapat, akik eddig totál ismeretlenek voltak.
Esport1: Nem érzed úgy, hogy a régi arcok csak a nyereményalap miatt jönnek vissza, és ha vége a versenynek, akkor megint abbahagyják a játékot?
NR: Szerintem nem. Ha eredményesen szerepelnek, akkor, látva a már biztos következő szezonokat, többet tudnak és fognak gyakorolni és nagyon remélem, hogy előbb-utóbb valamelyik csapatnak megint megfordul a fejében, hogy meg kéne próbálni a Challenger Series selejtezőt. Én nagyon szeretném, ha lenne bent magyar csapat.
Esport1: Merre tart a Wonder Stag e-sports csordája?
NR: Van kialakulóban egy új CS:GO csapatunk, mellette ott vannak a HS játékosaink (Anti, Racket, Xalax, Jokeh), bár az új kiegészítő miatt kicsit csökkent a lelkesedésük. De az elsődleges cél, hogy a League of Legends csapatunkat a régi fényébe emeljük vissza. Eddig is voltak olyan játékosok, akik komolyan akarták venni és megpróbálni bejutni az LCS-be, mert az lebegett célként a szemük előtt, csak még soha nem állt össze egy olyan ötös, ahol mindenkinek ugyanez lett volna a célja. Jó, ez nem teljesen igaz, a téli WSE pont ilyen volt, csak az első bukásnál feladta a csapat fele, a többi meg már történelem.