Esport1 - Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Teszteltük a negyedik Call of Duty játék újrakiadását, amely csinosított formában hozza el nekünk újra a közel tízéves klasszikust.

2007-ben jelent meg a Call of Duty sorozat máig legnépszerűbb, része a Modern Warfare. A játék tizedik évfordulójához közeledve döntött úgy a kiadó, hogy a széria legújabb részéhez, az Infinite Warfare-hez mintegy ajándékként megkapjuk a "nagy öreg" felújított változatát is.

Mikor érkezett a hír, hogy - bár egyelőre nem önálló játékként - újra megvásárolható lesz a CoD4: MW, nem tudtam, mire számítsak. Ennek oka igen egyszerű: az én gépemen állandó vendég a közel tízéves klasszikus. Nem játszok vele annyit, mint 2007 telén, amikor a hosszú estéket végiggyilkolásztuk a haverokkal, de gyakran felmegyek a rengeteg aktív szerver valamelyikére fragelni néhány órát.

Ezért is voltak vegyes érzéseim az első néhány kör során. Mindenek előtt a játék nagyon szép lett, ez volt a fő szempont, egy régi klasszikust új bőrbe bújtatva bemutatni a gamerek új nemzedéknek. Támogatja a HD (1920x1080) feletti felbontásokat is, én 2560x1080-on tolom, a HD felbontású textúrák, a napjaink videókártyáit rendesen meghajtó effektek, a fények, az árnyékok és nem utolsó sorban a karakterek kidolgozottsága mind megfelel a kor követelményeinek. Igen, megfelel, nem pedig fantasztikus vagy korszakalkotó. Továbbra sem a CoD játékok lesznek azok, amikkel bemutatókon tesztelik a videókártyákat, de itt fontos elmondanom, hogy nálam sosem a grafikai megjelenítés volt az elsődleges szempont egy játék elbírálásánál. Röviden: a játék szép, és valóban “remastered” lett az amit látunk és hallunk.

Utánanéztem, hogy a multiplatform fejlesztés okozott-e problémákat, és sajnos igen. A fórumok tele vannak panaszokkal, a PC verzió a legbrutálisabb gépeken is időnként 100%-ra terheli a processzort, indokolatlanul terheli akár az SLI-be kötött videókártyákat is. Természetesen ez nem mindenkinél fordul elő, és hamarosan várható egy patch, ami remélhetőleg kijavítja ezen hibákat.

Az egyjátékos mód mindig is a CoD sorozat egyik legnagyobb erőssége volt. Gyakran elhangzott az évek alatt, hogy a Battlefield sorozat mennyire bárgyú, rövid és történet nélküli próbálkozásokat tolt a játékosok elé, szemben az Activision éppen aktuális darabjával, ahol külön stáb foglalkozott az egyszemélyes kampányokkal.

Az izgalmas történet ugyanúgy nyomás alatt tartja a gamert, mint egy jó thriller esetében, nehéz abbahagyni, viszont az újrajátszás pont emiatt már nem annyira érdekes - bár az új látvány miatt megéri belekezdeni. Aki pedig nem játszott a 2007-es verzióval, az akkor is nézze meg, ha csak és kizárólag az Infinite miatt jutott hozzá a Remasteredhez. Nem fogja megbánni.

Számomora egy FPS legfontosabb része a multiplayer. Lehet akármilyen jó az AI, lehet akármilyen fordulatos a történet, a multiplayer módok azok, amik igazán lekötnek. Közel 10 évvel ezelőtt volt szerencsém egy norvég, majd egy svéd csapatban játszani a CoD 4-gyel, van némi emlékem a CoD-os public és kompetitív játékról.

A pályák szerkezete minimális átdolgozáson ment csak keresztül. A jól ismert glitch-ek ki lettek gyomlálva, helyükre vicces táblák kerültek, jelzésként, hogy ne is próbálkozzon senki, úgyse fog sikerülni kiugrani a pályákról.

A játékmenet nem sokat változott, a mapok ritmusa, összetettsége ugyanaz. Ha már mapok: tíz térképet kaptunk a megjelenéskor és az ígéretek szerint decemberben jön még további hat.

Van viszont pár új játékmód, ami a CoD sorozat minden darabjával játszók számára nem újak, hiszen a 2007 óta kiadott részekből lettek átemelve.

A karakterek a kor követelményeinek megfelelően módosíthatóak, kinézetük és fegyvereik is “tuningolhatók”. Én érzésre azt mondanám, hogy nincsenek új fegyverek (volt így is épp elég), viszont a skinek száma biztosan több lett. Megmaradtak a különböző kihívások, amik mindig adnak új motivációt akkor is, ha valaki nem azért megy fel online játszani, hogy ő legyen mindig a kör legjobbja. A rendszer változatlan: minél többet ölünk egy fegyverrel, annál több hasznos kiegészítőt pakolhatunk rá.

Összeségében nagyon pozitív dolognak tartom, hogy az Activison időt, pénzt és látványosan nem kevés energiát fektetett az egyik legnagyobb klasszikus feltámasztásába. Bárcsak az EA is venné a bátorságot, és ismét kiadná a Battlefield 2-t az új Frostbite motorral.

Látszik, hogy óvatosak voltak és - figyelve a hozzám hasonló veteránokra - nem nyúltak bele a játékmenetbe: ezt döntsék el a régi játékosok, hogy jó-e így, én egy pár újítást el bírtam volna viselni.

Azokat, akik azon gondolkodnak, hogy kipróbálják nyugodt szívvel biztatom, hogy vessék bele magukat. Mert bár - ahogy 2007-ben sem volt - most sincs falon futás, rocketjump és láthatatlanná tévő köpeny, az intenzív csaták és az izgalmas játékmenet garantáltak ezek nélkül is.