Szomorú: még mindig ott tart a magyar mainstream média egy része, hogy a videojáték rossz

Avagy hogyan keverjük össze a szezont a fazonnal.

Hirdetés

Emlékeztek még a 2-3 évvel ezelőtti, Sportklub TV-s nyilatkozatra az e-sportok és videojátékok kapcsán? Erre gondolunk:

Bár azóta némileg javult a helyzet, hiszen egyre többször jelennek meg olyan hangvételű cikkek a mainstream médiában, amelyek már érdeklődve figyelik, mi zajlik a videojátékok, valamint az e-sport világában, azért időről-időre még mindig sikerül kiverni a biztosítékot. A legutóbbi ilyet a minap az alábbi riport szolgáltatta:

A fenti riport alapját az alábbi kutatás adta, csak a szövegértés nem sikerült a "hír"szerkesztőknek. Nézzük az érvelést:

• Minden 5. ember függő lehet -> tehát jól nézz körül a csapatodban, mert valaki biztos az!
• Sokszor a játékról fantáziálnak -> az is annak számít, ha úton dolgozni/suliba azon gondolkozom, hogy milyen kompozícióval álljunk ki az esti meccsre?
• Konfliktusaikat karaktereiknek megfelelően kezelik -> én is leultizom a szomszédot, ha túl hangos
• Nincsenek hétköznapi barátaik -> nekem is csak hétvégiek vannak.

Azonban nem is feltétlenül az érveléssel van baj, sokkal inkább a hozzárakott körítéssel. A fenti riport a videojátékokat az FPS játékokkal, valamint a mostanában Oroszországban sajnos egyre népszerűbb, "Kék Bálna" nevű, kihívásokon alapuló játékkal azonosítja. Ezzel csak az a baj, hogy utóbbi nem egy videojáték, hanem depresszióban szenvedő, elsősorban orosz fiatalok menekülési útja, míg az FPS játékok a teljes "videojáték" kategória csak egy nagyon kicsi szeletét fedik le. Ezt összemosni a videojátékkal a valóság teljes elferdítése.

A témában megkérdeztük a kutatás egyik készítőjét, Bányai Fannit, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia tanszékének doktoranduszát, aki elmondta:

"Kutatásaink célja az, hogy megvizsgáljuk, a hazai gamer közösségnek milyen motivációik vannak a videojátékokkal kapcsolatban (rekreációs és professzionális szinten), valamint hogy milyen esetleges indikátorai lehetnek a problémás játékhasználat kialakulásának. Konkrét ‘játékfüggőségről’ nem beszélhetünk, mivel nincs ilyen általános megnevezés, amit a teljes tudományos közeg elfogad. A legújabb kutatások nyomán a "Internet Gaming Disorder" (Internetes Játék Zavar) tudományos megnevezés, vagy az általunk is gyakran használt problémás videojáték-használat kifejezésen keresztül igyekszünk megnevezni ezt a jelenséget."

"Az, hogy minden 5. játékos függő, ilyen formában nem igaz. Ha valaki a problémás játékhasználatot mérő kérdőívekben a magas kockázati csoportba kerül, az se jelenti azt, hogy máris függő lenne. A kérdőív nem diagnosztizál, hanem kiszűri azokat, akiknél lehetséges, hogy problémát okozhat a játékhasználat az életükben. Ez a hazai játékos populáció 4-5%-át érintheti, de ahhoz, hogy magukat a problémákat pontosan fel lehessen tárni, a játékos életének több szegmensét ismerni kell, nem csak azt, hogy hogyan játszik. A Kék Bálna nevű jelenség pedig nem egyenlő a videojátékkal."

Szóval meg lehet nyugodni, az emberek nem lesznek öngyilkosok a videojátékoktól. Ettől függetlenül a túlzott játékhasználat valóban olyan terület, amellyel foglalkozni kell, mert árthat az alanynak és környezetének. Egyébként meg:

TETSZETT? KÖVESD AZ ESPORT1-ET FACEBOOK-ON!