141 hősből nehéz kiválasztani, hogy mi jó, vagy éppen szórakoztató egy One for Allban, –de aggodalomra semmi ok, segítünk.
A bőség zavara. Valószínűleg ezt érezzük minden alkalommal, amikor visszajön a One for All, hiszen annyi lehetőség közül választhatunk; nehéz felmérni, hogy mi is lehet jó, vagy éppen mókás, esetleg a kettő együtt. A karakterek úgy lettek kialakítva és kiegyensúlyozva, hogy minden időben csak egy van belőlük a pályán. Ez alól a One for All természetesen kivétel, –szóval nézzük, hogy kikkel lehet szép sikereket elérni és miért?
Reméljük nem unjátok a tankokat, mert a 8.16-ban erősítik őket
Aioween | 18/08/04 10:14Amikor az ember már azt hinné, hogy a tankok végre visszaszorultak kicsit, a Riot gondol egyet és újra buffol rajtuk. Az utóbbi időben nagyon feljöttek a sebző karakterek, még a felső ösvényen is gyakrabban látjuk őket, a tankok pedig kissé visszaszorultak, de nem teljesen.
Már egy Blitzcrank berántás is veszélyes, tehát mi lehet még ennél is rosszabb? Természetesen öt berántás. Ha nem is fog minden meccset megnyerni nekünk, az biztos, hogy nagyon jól fogjuk érezni magunkat, -főleg barátokkal. Ha elég jó összhangot tudunk összehozni, akár több képernyőn keresztül rángathatjuk vissza az ellenfelet mondjuk a torony alá. Ha igazán cheese-elni akarunk, akkor nem árt első szinten mind az öten midre menni és jól meglepni az ellenfelet.
Itt egy dolgot kell kiemelni az új Akali kapcsán, a W-t. Akár öten is elbújhatunk a füstfelhőben és egymás után használhatjuk el. Maximális szinten a füst 7 másodpercig marad a pályán, ha jól időzítünk tehát akár 35 mp-ig tudunk benne teljesen láthatatlanul állni. Ennyi idő alatt bárkit le lehet vele bontani, akár még torony alatt is. Emellett ő a legújabb karakter, ki ne szeretne vele játszani?
Nem sokat néznénk ki egy támogató karakterből, pedig Alistartól igenis félni kell. Hatos szinte meglépése után iszonyat tankos lesz akkor is, ha csak AP-t veszünk neki. Csapatharcolni pedig semmiképp sem szeretnénk velük, ha egyik a levegőbe lök, jó eséllyel jön a második, aztán a harmadik és így tovább. A földre jó eséllyel már csak holtan érkezünk le. Eleinte még büntethetőek távolsági karakterekkel, de később már a saját tornyaink alatt sem lesz nyugtunk.
Azt hiszem ezt nem is nagyon kell magyarázni. Egyébként is sokan kiégnek tőlük, hiszen elég veszélyesek, mozgékonyak és sebzés is van bennük bőven. Saját maguknak elő tudják készíteni az ultit, mivel egy helyett 5 tornádóval kell számolni és a legszebb az egészben, hogy az ultikat akár egymás után lehet elnyomni. A hatás kicsit hasonló, mint Alistarnál, de még annál is halálosabb. Itt tényleg nem sok esélyünk van a menekülésre, talán egy QSS megmenti az életünket a végtelen levegőben tartástól.
Csápok mindenhol. Nagyjából ezzel lehet leírni ezt a játékot, ráadásul mindegyik Illaoi parancsaira hallgatnak. Az igazán ideális helyzet, amikor 5 lelket rántunk ki, vagy csapatharc alatt akár több ulti is csattan a lélekkiszedések után. A kijövő sebzés –v alamint a folyamatos gyógyulás– mellett kevés dolog állhat az utunkba, arról nem is beszélve, hogy ez egy igazán gyönyörű pillanat.
Ugyan az 5 hősünk már megvan, de kettőt még kiemelnénk említés szintjén.
Ennek egy szépséghibája van, el kell találni a skillshotokat, de ha az első megvan, a többi már gyerekjáték, földhöz kötés évekig, mindenhol pattanó gránátok és egy igazi céllövölde, ha egyszerre több ulti is csattan a pályán.
Ez tényleg a trolloknak van, és a szórakozásra vágyóknak. Egymást is meg tudjuk tréfálni a W-vel (Satchel Charge), ide-oda dobálva a másikat. Akár az ellenséghez is repíthetjük őket, amiért jó eséllyel utálni fognak minket, de legalább jót nevetünk. Inkább barátokkal javasolnánk a játszását, talán ők nem fognak reportolni. Szintén említésre méltó még az ultija is, amikkel egy igazán nagy területet is le tudunk fedni, –vagy ugyanazt a kicsit sokszor, sok sebzéssel.