LoL, CS:GO és HS a legnépszerűbb a magyar játékosok körében

LoL, CS:GO és HS a legnépszerűbb a magyar játékosok körében

A hazai e-sport forgalom 24 milliárd forintra rúgott 2018-ban az eNet kutatása alapján.

Az eNET, az Esport1 és az Esportmilla harmadik alkalommal készítette átfogó kutatását, amelyben a hazai videojáték és e-sport piacot, a fogyasztókat és az ágazatot vizsgálta. Úgy tűnik, hogy Magyarország sem akar lemaradni a nemzetközi trendektől, amit jól mutat, hogy 2018-ban 24 milliárd forintot költöttek a hardcore gamerek videojátékokra, játékon belüli extra kiegészítőkre, ajándéktárgyakra, vagy egyéb a játékokhoz kapcsolódó tartalmakra. A 425000 játékos országában ez azt jelenti, hogy egy gamer nagyjából 56500 forintot költött 2018-ban az egyik kedvenc hobbijára.

A legnépszerűbb címek között még mindig a League of Legends vezet, amit a Counter Strike: Global Offensive és a Hearthstone követ. A battle royale játékok egyelőre még nem fértek oda a top 3-ba, de a PlayerUnknown's Battleground és a Fortnite is egyre több játékost vonz be. Nem mindenki akar ezekben mélyebben is elmerülni, de a megkérdezettek 11 százaléka versenyjátékosnak tekinteti magát. Sajnos a versenyek egyelőre nem szolgálják még ki itthon a játékosok igényeit, legalábbis pénzdíjazás tekintetében messze elmaradunk a nemzetközi trendektől. Ezen változtathat a Magyar Nemzeti E-Sport Bajnokság, amely öt játékban 15 milliós összdíjazással indult el 2018 második felében.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON!

Kövess Minket!



Üzlet - A belső motiváció ereje

Sokan azt gondolják, hogy a fizetés a legerősebb motiváció a munkahelyen. De vajon miért van az, hogy egy jó csapat, izgalmas feladat vagy fejlődési lehetőség sokkal hosszabb távon tartja lelkesnek az embereket, mint bármilyen béremelés? Az agilis módszertan egyik legfontosabb tanulsága, hogy a belső hajtóerő sokkal erősebb lehet, mint az anyagi ösztönzés. Nézzük meg, hogy működik ez az agilitás terén!

Üzlet - A méz és annak glikémiás indexe: tények és félreértések

A méz hosszú idők óta fontos szerepet játszik az emberi táplálkozásban, de még ma is gyakran alakulnak ki félreértések vele kapcsolatban, főleg az egészségügy területén. Legutóbb például egy televíziós műsorban azt sugallták, hogy a méz glikémiás indexe miatt kerülnünk kellene. De valóban van valami igazság ebben, vagy csak félreértelmezett adatokra támaszkodnak az aggályok?

Közvetítések