Évről évre nő hazánkban is a videojátékosok száma, tavaly pedig átlépte a teljes lakosság harmadát, de nem ez az egyetlen érdekes adat!
Az eNET, Esportmilla és az Esport1 már évek óta követi a hazai videojáték trendeket és a statisztikákat, hogy miként is alakul a videojátékos közösség, mekkora a mérete, hogyan oszlik el, meg úgy egyébként, hogy milyen szokásaink vannak e téren. Ahogy a világ minden részén, úgy itt is növekedés tapasztalható, hiszen egyre nagyobb az érdeklődés a videojátékok és az e-sportok iránt egyaránt. És hogy miként is állunk jelenleg? Erről beszéljenek inkább a 2018-as számok!
A tavalyi évben összesen 3,7 millió fő játszott valamilyen formában videojátékkal, legyen az akár PC-n, telefonon, vagy valamilyen konzolon. A férfiak még mindig vezetnek százalékosan, ugyanis 62%-uk érintett (1,92 millió fő), viszont a nők is erőteljesen zárkóznak fel, itt 52%-ról (1,7 millió fő) beszélhetünk.
A játékosok közül külön ki kell emelni az e-sporttal foglalkozókat, vagy nevezhetjük őket akár e-sportolóknak is. Itt nem csak a profi játékosokra kell gondolni, hanem mindenkire, aki e-sport játékkal játszik, járt már ilyen offline rendezvényen, vagy sportként űzi valamelyik e-sport játékot.
Nem árt megvizsgálni a különböző sztereotípiákat sem a játékos világon belül. Elsősorban a videojátékok megítélése és az általános vélemény volt a legfontosabb ezzel a jelenséggel kapcsolatban. Az alábbi képen három értéket láthatunk minden kérdésnél: egy átlagolt %-os értéket, valamint külön bontva a válaszok arányát annak függvényében, hogy az illető egyébként játszik-e valamivel, vagy sem.
Azt sem árt megvizsgálni, hogy mikor szánunk időt a videojátékokra, ugyanis akadnak egészen kirívó esetek is. A legtöbbet persze még így is otthonunkban, szabadidős tevékenységként játszunk, de nem feltétlenül csak ott és akkor.
Az is változó, hogy ki mennyi időt szán videojátékokra. Vannak akik kevesebbet, a legtöbben mondhatni átlagos mennyiséget. Ezenkívül létezik egy kisebb réteg, elsősorban a profi játékosok, akik egészen sok időt töltenek videojátékokkal, de ez náluk egyébként is elvárás.
Ahogy mindenkinek más a kedvenc színe, úgy a játéktípusokban sincs egyöntetű döntés, hogy mi a kedvenc. Mindenkit más köt le. A legnagyobb sikernek a kártyajátékok örülnek, amiket könnyű elkezdeni, és sokukat szinte bárhol lehet játszani.
Nem mindegy az sem, hogy ki min játszik. Sokunk persze több platformot is használ, de ezen a téren egyértelműen a mobiltelefonok emelkednek ki. Nem véletlenül, hiszen ez mindig kéznél van, közben tudunk mozogni, vagy utazni.
És hogy mindez mekkora piacot is jelent, azaz mennyi pénz van a hazai videojátékiparban? Több, mint gondolnánk. Ebbe az összegbe beleértendő a hardver és periféria vásárlás, a játékok megvétele, különféle mikrotranzakciók a játékokon belül és persze a különböző játékokhoz köthető tárgyak, legyen az egy figura, vagy akár egy póló, amin egy játék logója van.
Végül, de nem utolsó sorban a 18 éven aluli réteget is megvizsgáltuk. Itt a fiúk 57%-a szokott videojátékokkal játszani, míg a lányoknál ez az arány 35%, összességében pedig a 18 éven aluliak majdnem fele. A magyar szülők elsősorban a játékkal töltött időtartamra figyelnek, ezt követi a játék típusa és hogy mennyit költhetnek a játékon belül, de vannak olyanok is, akik egyáltalán nem korlátozzák gyermekeiket ebben.