E-sport szerződések, a jogi keretek

Az e-sport szerződésekről és a jogi keretekről kérdezték meg a CMS jogászait.

Egyre nagyobb pénzek forognak az e-sport versenyeken, amiken profi, szerződéssel rendelkező játékosok küzdhetnek meg a nyereményekért. A jogi keretek meghatározása azonban trükkös terület, amit nehéz átlátni egy olyan világban, ami még csak most kezdi bontogatni szárnyait Magyarországon. A Portfolio cikke.

E-sport szerződések: mire érdemes figyelni?

Az e-sporttal kapcsolatos szerződések a játékosok köré szerveződnek, és azok teljesítményének és hírnevének minél hatékonyabb kihasználását célozzák. Mivel azonban az e-sport jogi szabályozása jelenleg a legtöbb országban - így Magyarországon is - egyelőre csak kialakulóban van, így nagyobb hangsúly helyeződik a szakmai szabályok, valamint a különböző versenyek és platformok gyakorlatára a szerződések megfogalmazása során is.

Az e-sport szerződések egyik legfontosabb részét a díjazással kapcsolatos feltételek képezik, így az egyes szerződéseknél különösen az alábbiakat javasolt figyelembe venni:

a játékosoknak nyújtott rendszeres, valamint teljesítményalapú díjazás (például: rankinghez kötött bónuszok), teljesítmény-feltételek meghatározása;
a streaming, valamint a szponzori és közösségi média jelenléttel kapcsolatos bevételek;
felszerelés (pl. PC, konzol, egyéb kiegészítők, ruházat, stb.) biztosítása, edzésekkel, valamint versenyzéssel kapcsolatos költségek;
a csapat nevével vagy logójával ellátott tárgyak értékesítési bevételei.

Természetesen a fenti bevételek a játékosok teljesítménye és egyéni szükségletei (ideértve: ranking, jelentős influencer érték, stb.) szerint is árnyalhatók, vagy akár az offline sportok gyakorlatához hasonló "büntetőtételek" is kiköthetők, így például csalás esetén a díjazás egy része vissza is tartható, illetve meg is vonható a játékostól.

A szerződés és a magatartási szabályok - az e-sport játékosok kötelezettségei
A játékos köteles az irányadó verseny- vagy magatartási szabályoknak megfelelni. Az utóbbiak meghatározása tekintetében jelentős szabadság áll a szerződő felek rendelkezésére (például: szponzori termékek, közös ruházat), melyek megszegése számos jogkövetkezményt vonhat maga után a díjazás bizonyos részének visszatartásától akár a szerződés felmondásáig. Mindezen túl azonban egyéb kötelezettségek is előírhatók, így például meghatározott gyakoriságú posztolás vagy streamelés.

Természetesen az egyes versenyekkel kapcsolatos doppingvétségek sem maradnak következmények nélkül az e-sportban sem, a gyakorlatban azonban a doppingszerek mellett sokkal nagyobb problémát jelentenek a játékon belüli csalások (például: fiókmegosztás, egyéni játékmódban való összejátszás, stb.) vagy segédszoftverek. Idén év elején hasonló beállítások alkalmazása miatt például a PUBG készítői tiltottak el több profi játékost a kiadó saját szervezésű versenyein való részvételtől, míg az idei Fortnite világbajnokság kapcsán a szervező cégnek közel 1200 csalás-gyanús versenyzőt kellett megbüntetnie.

Összességében tehát az e-sport szerződések összefoglalják a játékosok és a csapatok jogait és kötelezettségeit, a hangsúly azonban továbbra is a tehetségen és a játék szenvedélyén marad, melynek a jog csupán keretet biztosít.

A szerzők a CMS ügyvédei.