Dzsungelesek az ösvényesek ellen. Mit, miért, hogyan?

Azt mondják semmit sem érsz dzsungelesként, vagy esetleg te érzed ezt másokon? Biztos vagy benne, hogy igazad van?

A játék megjelenése óta dúl az ősi háború a dzsungeles, és az ösvényen játszók tábora között. Alacsony rangú meccseken sokat tapasztalni, hogy az ösvényesek a dzsungelesüket szidalmazzák, amiért az a táborokat tisztogatja, ahelyett,hogy nekik segítene gyilkosságokhoz jutni. Persze a megszokott rutin az, hogy az ellenfél már a játék korai szakaszában rajtaüt az ösvényünkön, így hátrányba kerül a mi csapatunk. Innentől kezdve drága játékostársunk ahelyett, hogy megfelelő őrszemeket használna, passzívabban játszana, mintha mi se történt volna módon, ugyan úgy belemegy a harcokba, a tárgy fölénnyel rendelkező ellenfél ellen. Innentől kezdve a feed vonaton nincs megállás, és ezért mindig egy valakit fognak hibáztatni a kevés tudással rendelkezők, a dzsungelest. Aki nem játsza ezt a pozíciót lehet nem látja át annyira a helyzeteket sem, hiszen a dzsungelesnek nem az a dolga, hogy megállás nélkül egyszerre három különböző ösvényen üljön, és “segítsen”.

Ahhoz, hogy ezt megértsük, természetesen tisztában kell lenni azzal, hogy a dzsungelesünk milyen típusú, vagyis :
1. Farmolós → Az összes táborát le fogja szedni, utána segíthet, de alacsony szinten nem olyan erős.
2. Gankelős→ Benne van a potenciál a rajtaütésre, erős korai szakasz, de lehet, hogy inkább az ellenfél dzsungelesét hozná hátrányba, ha rajta tud ütni az erdőben, illetve három ösvény között mozog.
3. Control → A feladata az lenne, hogy arra az ösvényre érkezzen pontosan, ahol az ellenfél dzsungelese rajtaüt.

Ezek felismerése után, ugyan ezt meg kell vizsgálnunk az ellenfél csapatában, hogy az ő dzsungelesüktől mire számíthatunk a játék során, és ennek fényében játszhatunk agresszívan, vagy passzívan. Persze itt még az is közrejátszik, hogy milyen az ellenfél középső ösvényese, hiszen egy ellenséges Katarina, vagy Zed, bármikor lelátogathat hozzánk, illetve kik ellen vagyunk az ösvényen. Ha ezeket mind megtettük, jön a leges legfontosabb lépés, az őrszemek elhelyezése, és ellenséges őrszemek kitisztítása. Ezekkel a lépésekkel biztosítjuk be azt, hogy egyáltalán a dzsungelesünknek lehetősége legyen egy sikeres rajtaütést végrehajtani. Ennek hiánya esetében, hiába érkezik meg a segítség, valószínűleg az ellenfélnek lesz ideje elmenekülni, és ezzel hátrányba hozzuk a csapatot. Miért? A dzsungeles farmot, ezáltal aranyat, és tapasztalatot veszít, míg az ellenfele ez idő alatt ezt megszerzi. Az ösvényre érkező plusz hős, és az sövényen lévő hősök között, eloszlik a tapasztalati pont, így hátrányba kerülnek ők is. Legrosszabb esetben, ez idő alatt az ellenfél dzsungelese elvisz egy objektumot is, mint a Herald, és még a táborokat is kiüríti azon területen. Fontos megérteni, hogy a dzsungeles feladata egyáltalán nem a mérhetetlen rajtaütés a hátrányban lévők segítségére, mert ez még visszább is vetheti őket, sokkal inkább az objektumok megszerzése. Onnantól kezdve, hogy állandó nyomás alá kerül, mert érkeznek a “report jungle” üzenetek, lehet megérkezik az ösvényre, de mivel az nem megfelelő időben történik, hanem nyomás hatására, valószínűleg hárman is kevesek lesznek az elfeedelt ellenséges ösvénnyel szemben, így a játék szinte már eldől ebben a percben.
Prioritást élvező ösvények

Mindenki azt gondolja, hogy az ő szerepe kulcsfontosságú a játék kapcsán, így ha ő maga nem teljesít jól, az egész játék mehet a levesbe. A kevesebb, néha több. Amikor megalakul a csapatunk, mérlegelni kell a szerepeket. Melyik hősben van elég carry potenciál, és ki ellen játszik? Ha tegyük fel, a felső ösvényünkön játszik egy Malphite, az alsó ösvényen meg egy Vayne, természetesen az alsó ösvényt priorizáljuk, de ez sem kőbe vésett. Ha Malphite ellenfele egy Nasus, akit kötelező megállítani, és Vayne mondjuk egy Soraka-val játszik egy Xayah, és Rakan ellen, ami egy passzív ösvény, a szerep megfordul.

Sárkányok és más objektumok

A másik kedvenc jelenségem, amikor a használhatatlan alsó ösvény nem csak azért szidalmazza a másikat, mert úgy érzik ő nem segített nekik, így hátrányba kerültek, hanem azért is, mert a sárkányokat rendre a másik csapat szerzi meg. Ilyenkor azt érzik, mi a fenét csinált ez végig a játék alatt? Hát a helyzet az, hogy a sárkány nem egészen egy emberes feladat. Azért mert birtokukban van egy “Sujtás” nem lesznek mindenhatók. Mint már az előbb említettem, a megfelelő őrszem használat elengedhetetlen a rajtaütésekhez, és ez nincs másként a repülő hüllők megszerzésekor sem. Mivel az alsó ösvény közelében helyezkedik el, így nekünk kell biztosítani a környéket ahhoz, hogy megszerezhessük azt. Az optimális szituáció, ha a rajtaütéshez előkészített alsó ösvényen provokáljuk az ellenfelet, hogy jöjjön ki a tornya alól, legalább középig ( wave management, bait, trade, sok variáció). A dzsungelesünk ekkor képes megérkezni az ösvényre, és harcot kezdeményezni. Ha sikerül gyilkosságot szereznünk, örülünk, és mehetünk a sárkányra, hárman pikk-pakk el lehet azt vinni. Ha nincs gyilkosság, akkor haza kényszerítjük az ellenfelet, vagy legalább is idézői varázslatok hiányában, és alacsony életerővel, létszámhátrányban, biztos nem fognak belekontárkodni nagyon a sárkánnyal való harcunkba. Na de nézzük a másik oldalt, a szokásosat :
Őrszemmel, vagy anélkül meghalunk az ösvényen, az ellenfél előnyhöz jut. A fokozott érzelmi állapot miatt több hibát vétünk, nem megfelelő az ösvény, hogy segítséget kapjunk, de presszionáljuk a társunkat, hogy segítsen. Megjön az ösvényre, az ellenfél elmenekül, így még nagyobb hátrányt halmozunk, amit nem is veszünk észre, közben még keményebben szidalmazzuk a dzsungelest. A sárkány éled, az ellenfél tudja, hogy a mi alsó ösvényeseinknél erősebb , így a dzsungeles leszedheti a sárkányt. Ha a mi dzsungelesünk közbeszólna, az ellenfél alsó ösvényesei félelem nélkül fordulnak a sárkány felé, és még egy gyilkosságot is gyűjtenek, ezzel növelve előnyüket a csapat kárára. A másik alternatíva, hogy az ellenfél dzsungelese előbb rajtaüt, hazakényszerít minket, majd hárman szépen elviszik a sárkányt, ami ellen egyedül nem lehet mit kezdeni. Vagyis lehet, meghalni pluszban.
A lényeg, hogy igyekezzünk az összes faktort látni, és a legmegfelelőbb játékot játszani, mi magunk. Persze lesznek helyzetek, amikor tökéletesen előkészítünk mindent, de a csapattársunk ezt nem veszi észre, és nem úgy fog dönteni, ahogy az a legoptimálisabb lenne. Lehet, hogy direkt, lehet nem elég tapasztalt, vagy nem érti, teljesen mindegy. Ahogy haladunk felfelé, a játékos tábor is változik, és pont ettől változik, hogy a saját hibáikra figyelnek elsősorban. Ha tízből tízszer nem figyelünk erre, akkor mindig rosszul fog alakulni, és csak akkor nyerünk, ha az ellenfél még nálunk is gyengébb, de ha tízből tízszer jól csináljuk, lehet csak háromszor veszi észre a csapattársunk, de az már ennyivel több győzelem, és ennyivel kevesebb vereség a skálán. Játék közben, egyetlen emberben bízhatsz csak, és az Te magad vagy. Nem számít, hogy mit csinál a másik, ha te leszel menet közbe használhatatlan. Gyakorolj, gondolkozz, és fejlődj. Ha másnak megy, neked is menni fog! Hajrá!