Ezek a főbb csapágytípusok

A csapágyak esetében alapvetően három nagy kategóriát szokás megkülönböztetni.

Az első kategóriát az úgynevezett „tőkés csapágyak” alkotják. Ezek közé olyan csúcstechnológiás márkák tartoznak, mint az SKF, FAG, NSK, NTN, az Asahi, a Koyo, a Nachi, a Nadella és a Timken, a teljesség igénye nélkül.

Ha egy csapágy közepes igénybevételnek van kitéve, akkor érdemes a „demokratikus” csapágyak közül válogatni. Ide tartoznak többek között az MGM, az ZVL, a DKF, az FLT és a ZKL termékei.

A legolcsóbb, mégis ISO minősítéssel ellátott csapágyaknak nincsen külön elnevezése, ezek közé tartozik a GPZ, a KBS, az FK, a HCH, a MGCS, a KG és még sok más termék is.

Amit műszakilag érdemes tudni a gördülőcsapágyakról

A gördlőcsapágyat külső és belső gyűrűk mellett gödülőtestek, valamint kosár alkotja. Arról, hogy a gördülőtestek egyenletes helyzetben legyenek egymástól, a csapágy kosara gondoskodik.

A gördülőtesteket két csoportra lehetséges felosztani: golyókra és görgőkre. A görgőket még tovább lehet bontani, hiszen vannak hengergörgők, kúpgörgők, hordógörgők és tűgörgők is. A golyók kapcsán pedig érdemes megjegyezni, hogy vannak külső, valamint belső gyűrűs futófelületek.

A gördülőtestek kétféle forgómozgást is végeznek egyszerre. Forognak a pályájukon túl a saját tengelyük körül is, hasonlóan, mint a bolygók a Nap körül. A csapágygyűrűkön keresztül tudják átvenni a gördülőtestek a csapágyra ható erőket, erre a kapcsolási zónán keresztül van lehetőség. Külső terhelés nem éri a csapágy kosarát. A kosaraknak feladatuk még az, hogy a gördülőtesteket összetartsák egyenlő távolságban, továbbá gátolják azt, hogy ki tudjanak esni a csapágyakból.

A gördülőcsapágyak felosztása

A golyóscsapágy és a görgőscsapágy az a két nagy csoport, amire fel lehet osztani a gördülőcsapágyakat. A golyóscsapágyakat fajtánként és a futópálya kialakítása szemszögéből tudjuk megkülönböztetni egymástól. Van axiális csapágy, ferde hatásvonalú csapágy és mélyhornyú csapágy is. A görgőscsapágyak pedig a gördülőtestek alakjának függvényében oszthatók fel tűgörgőscsapágyra, hodógörgős csapágyra, hengergörgőscsapágyra és kúpgörgőscsapágyra.

A gördülőcsapágyakat más szempontok alapján is feloszthatjuk. Ilyen a gördülőtestek sorainak száma, ez alapján beszélünk egysoros vagy többsoros gördülőcsapágyról. A szétszerelhetőség alapján roppant egyszerűen szétszerelhető és nem szétszerelhető csapágyakat tudunk megjelölni. A belső vagy külső gyűrűjük ugyanis lehúzható vagy pedig fix kivitelű. Ezek a kivitelek a műszaki paramétereiket nem befolyásolják, ebben egyezőek. Szereléstechnikai szempontból ad lehetőségeket a felhasználóknak.

Az axiális csapágy abból a szempontból speciális, hogy akár egyirányból vagy mindkét irányból terhelhető kivitelt is találunk. Vannak más, speciális célokat szolgáló csapágyak is, mint a tengelycsapágyak, amelyeket golyósmentes hajtásokhoz használnak. A fogaskoszorúkhoz támcsapágyakat alkalmaznak, míg lineáris megvezetések esetén jól jöhet speciális görgőscsapágy, de vasúti járművekhez is vannak speciális kivitelek. 

Léteznek kritikus helyekre kerámia illetve kerámiagolyóscsapágyak. Ezek felhasználási területe egyre terjed. Minden olyan helyre ajánlott ahol a kenés nem megoldható optimálisan, vagy tartósan nagyon magas üzemi hőmérsékleten kell üzemeltetni őket. A kerámiacsapágy kerámiából készült részei nem mágnesezhetőek, illetve elektromosan szigetelnek, valamint korróziómentesek.