Öt indok, amiért Rogue One volt a legjobb Disney Star Wars-film

Öt indok, amiért Rogue One volt a legjobb Disney Star Wars-film

Az a baj, hogy ez volt az egyetlen, amire azt mondhatjuk, hogy igazán jól sikerült.

Mióta a Disney megvette a Lucasartsot és a Csillagok Háborúja Mickey Egér kezébe került, a legendás széria minősége egyre csak romlik. A folytatás trilógia borzalmas lett, Han Solo gyakorlatilag mellékszereplő lett a saját eredet-történetében és azt is megtanultuk, hogy a rosszfiúk legádázabb ellenfele pár faág. Pedig a Disney tudna jó dolgokat is csinálni. Erre nagyszerű példa a Rogue One, ami a harmadik és negyedik rész közé beékelődő intermezzo, amiről senki nem tudta, hogy szüksége volt rá, de mindenkinek kellett. Íme öt indok amellett, hogy Bob Iger bandájának miért erről kellene példát vennie, ahelyett hogy tovább mennek a totális bukás felé.

A hősöknek is tapad vér a kezéhez

A Csillagok Háborúja egy igazi tündérmese. A jó a varázslat segítségével legyőzi a rosszat és a végén mindenki boldogan él, amíg meg nem hal. Ezek a polarizált szerepek és végletek az eredeti trilógiában is ott vannak. Luke Skywalker a eltántoríthatatlan jófiú, akinek a hite soha nem inog meg és mindig jót cselekszik. Illetve ott van Palpatine, a végletekig romlott rosszfiú, a kegyetlen despota, aki uralma alá akar hajtani mindent a galaxisban. De két véglet között bizony van egy szürke zóna. Ezt pedig Jyn Erso és Cassian Andor tanította meg nekünk. Van amikor a cél szentesíti az eszközt. Van olyan, hogy a hősnek olyat kell tennie, ami elvileg nem fér bele sztereotípiába. De ettől lesznek igazán élőek a karakterek.

Darth Vader a Pusztító

Az kérdés nélküli, hogy Darth Vader a filmtörténelem egyik zseniáélis hőse/gonosza. Viszont a karaktert soha nem láttuk igazán az ereje tetejében, mint az Uralkodó jobb keze. Az első filmekben ugyan kardozik egy kicsit Obi-Wannal meg Luke-kal, illetve pár embert meg akar fojtani az ujjaival, de azt nem tudjuk meg, hogy minek köszönheti a rémes hírnevét. Az előzményekben pedig mint Anakin ismertük meg, aki a sztori végén ugyan eltéved, de még mindig van emberi oldala. De amikor rekreálták azt a jelenetet, amikor elfogják Leia cirkálóját és Vader gyakorlatilag magában lemészárolja a lázadó katonákat, akkor értettük meg igazán, hogy mire képes ez a Sith Nagyúr.

Bárki lehet bátor

A Star Wars-közösség egyik legnagyobb vitája már évek óta, hogy merre is kéne mennie a történetnek. Az egyik tábornak már a hócipője van a Skywalker-család tagjaival és mást látna a vásznon, viszont a másik oldal el sem tudja képzelni nélkülük a folytatást. Pedig nem kell mindenképpen a különlegesség csapdájába esni. Egy egyszerű katona is képes bármire, csak kell egy jó indok.

Nem fél kijavítani a hibákat

Sokan kritizálták Lucast, hogy a New Hope történetében miért tátong ekkora lyuk. A Birodalom mérnökei miért nem látták azt a nyilvánvaló hibát a Halácsillagban, amit a lázadók tudósai egy nap alatt észrevettek. Azzal, hogy Galen Erso szánt szándékkal hagyott egy menekülőutat sokkal könnyebben megbarátkozunk, mint az első lehetőséggel.

Na így néz ki egy űrcsata

Valljuk be őszintén, egy sci-fi eposzban a történet majdnem olyan fontos, mint a kinézet. Egy ilyen mozinál elvárjuk, hogy villogjanak a lézerek, látni akarjuk a plazma robbanásokat és persze az űrben cikázó vadászgépeket. Már a Sithek Bosszújának első 20 percében is láttuk, hogy mire képes a technológia, de amit a a Rogue One pakolt elénk az még ezt is lepipálta. Az utolsó csata ott olyan magasra tette a lécet, ahol még sosem volt előtte és sajnos azóta sem sikerült átugrani.

Ezeket olvastad már?

Kövess Minket!



Gamer szótár