50 éves lett Christian Bale, ezért felidéztük az 5 legjobb filmjét

Kereken 50 éves lett január 30-án Christian Bale, Hollywood egyik legsokszínűbb, és legjobb színésze.

Nem könnyű szemezgetni a munkái közül, hiszen lassan négy évtizede örvendezteti már meg a rajongóit a jobbnál jobb alakításaival – és talán kevesen tudják, de 1986-ban egy tévésorozatban, az Anasztáziában tűnt fel először. Ráadásul azt sem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik lehet a számtalan szerepe közül a legjobb. Alighanem a legtöbben egyből a Christopher Nolan féle Sötét lovag trilógiát hozzák fel, ha felcsendül a neve, de az igazság az, hogy nem ez volt élete legjobb filmje.

Ezeket olvastad már?

Elrond is visszatérhet az új Gyűrűk Ura filmben? Hugo Weaving kitáltalt!

Hugh Jackman elárulta, melyik szerep jelentette számára a legnagyobb kihívást – spoiler: nem a Rozsomák

Pár nap alatt elkapkodták a Son Goku hajáról mintázott téli sapkát

Bale-t, mint színészt, nehéz kategorizálni. Karrierje során nyújtott néhány igazán figyelemre méltó drámai alakítást, megríkatott már minket a nevetéstől, felbukkant az MCU-ban, és még arra is talált időt, hogy magára öltse Batman ikonikus köpenyét. Mégis úgy érezzük, hogy az öt legjobb Christian Bale-filmet tartalmazó listánk, melyen az elmúlt két évtizedből szerepel egy-egy filmje, teljes egészében képes bemutatni és lefedni munkásságát:

5. Az aszfalt királyai (Ford V Ferrari – 2019)

A Ford kontra Ferrari egy lendületes és lebilincselő film a sportról, a büszkeségről és a barátságról. Bár a történet középpontjában Carroll Shelby (Matt Damon) kísérletei állnak, hogy olyan autót és csapatot építsen, amely képes legyőzni Enzo Ferrari istállóját a 66-os Le Mans-i versenyen, James Mangold rendező világosan megértette, hogy ennek a fantasztikus drámának a lüktető szíve a Carroll és Ken Miles (Christian Bale) közötti kapcsolatban rejlik.

Carroll magabiztos, míg Miles csak a volán mögött érzi magát igazán otthonosan, de a különbségek ellenére mindkét férfi közös nevezőre jut a győzelemre való elszántságot illetően. A Damon és Bale közötti kémia egészen elképesztő és fantasztikusat alakítanak a képernyőn. Ez az erős kapocs kettejük között, kombinálva Mangold (és operatőre, Phedon Papamichael) hihetetlen vizuális érzékével, megalkotva a lehengerlő és kulcsfontosságú autóversenyzős jeleneteket, megtette a lehetetlent, és a filmrajongókat egy felejthetetlen utazásban részesítette.

4. A tökéletes trükk (The Prestige – 2006)

A tökéletes trükk vitathatatlanul Christopher Nolan legnagyobb filmes bűvészmutatványa (eltekintve attól, hogy a Tenet zöld utat kapott). Első ránézésre egy szórakoztató, bár eléggé unalmas thrillernek tűnik, amely két rivális színpadi bűvészről, Bordenről (Bale) és Angiersről (Hugh Jackman) szól, akik azért versenyeznek egymással, hogy London legjobb mutatványosává váljanak. Aztán Nolan közreműködésével a szemünk előtt válik ez az alkotás a valaha készült egyik legmeghökkentőbb és legelborultabb filmmé.

Persze bármennyire is varázslatos Nolan rendezőként, a főszereplők, Bale és Jackman nélkül semmire sem menne. Az egész film e két férfi mérgező megszállottságának rivalizálásán és az egymás elleni játszmáikon múlik. Bár Jackman is parádés teljesítményt nyújt, mégis Bale az, akire a nagyobb kihívást jelentő szerep hárul. Az ő alakítása szándékosan visszafogottabb és finomabb, de amikor végre fény derül a titkára, leesik az ember álla.

3. A sötét lovag (The Dark Knight – 2008)

A valaha készült második legjobb Batman-film (sokak szerint az 1989-es mű az abszolút legjobb), A sötét lovag egy szuperhősfilm, amely több közös vonást mutat a Szemtől szemben és A keresztapa című filmekkel, mint kortársaival ebben műfajban. Akciófilmként hihetetlen példája annak, hogy mit lehet elérni, ha a rendező (ismét Christopher Nolan) és az operatőr (Wally Pfister) teljesen egy húron pendül. A Tumblert (modern Batmobil) is felvonultató üldözési jelenet még most, több mint egy évtizeddel a bemutató után is az egyik legizgalmasabb jelenet, amelyet valaha filmre vittek.

Mégis a Sötét lovag legnagyobb erőssége a karakterábrázolás. A film bemutatása óta szinte mindenki háttérbe szorult Heath Ledger Jokere mellett, ennek ellenére Bale jellemfejlődése egészen kiváló, pláne ha belegondolunk, hogy néha milyen komoly munkát kellett végeznie, hiszen az első perctől kezdve lavírozik a két személyisége között, miután ott van benne a feszültség Batman küldetése és Bruce növekvő vágya között, hogy boldog legyen.

2. The Fighter - A harcos (2010)

Gyakran a valaha készült egyik legjobb bokszfilmként emlegetik a The Fightert. Egy igaz történetet mesél el, amely egy nagyszerű bokszoló, Micky Ward (Mark Wahlberg) és a drogfüggő bátyjának, Dicky Eklund (Bale) megromlott kapcsolatáról szól. Míg Micky azért küzd, hogy elnyerje riválisától a váltósúlyú világbajnoki címet, amely bár izgalmas, de cseppet kiszámítható, addig a magánélete és a testvérével való boldogulás az, ami a The Fightert tényleg a legjobbak közé emeli. Whalbergtől egészen Melissa Leóig mindenki az eddigi legjobbját mutatta meg ebben az alkotásban, de a kiszámíthatatlan Bale egyszerűen elviszi a hátán a show-t.

1. Amerikai pszichó (American Psycho – 2000)

Az Amerikai pszichó hangulata sötétebb, mint egy fekete fal egy emós tinédzser szobájában, és ha be szeretném mutatni, akkor úgy jellemezném, hogy a 80-as évek yuppie-kultúrájának hátterében játszódó gyilkosságok és felszínességen alapuló materializmus csavaros története. Bale játssza Patrick Batemant, a címszereplő pszichopatát, egy vállalat valamiféle beosztottját (a filmben sosem derül ki, hogy mivel foglalkozik), aki éli a saját hétköznapi és unalmas luxuséletét, annyi különbséggel, hogy imád gyilkolni.

Éppen ezért Bale az igazi oka annak, hogy az Amerikai pszicho olyan jól működik. Nehéz elképzelni egy másik színészt, aki ugyanolyan riasztó könnyedséggel váltogatja a vicces és barátságos, illetve a rideg és veszélyes oldalát, ami Bateman karakterének alapvető része, mint Bale. Ami azonban igazán megdöbbentő, az az, ahogyan Bale gyakorlatilag még rokonszenvet is képes ébreszteni a nézőben a játékával a karaktere iránt, sőt még talán egyesek meg is sajnálják a végén Batemant és az ő őrült világát.