Ismerjük meg a fő burgonyafajtákat!

Talán nem túlzunk, amikor azt mondjuk, hogy a burgonya az egyik legfontosabb növényünk, főként azért, mert rendkívül sokféleképpen lehet felhasználni. Alkalmas emberi fogyasztásra, fontos nyersanyaga az élelmiszer- és a gyógyszeriparnak.

Burgonya, krumpli, kolompér, földialma – minden a vetőburgonyánál kezdődik

Számtalan burgonyafajta létezik, ennek megfelelően a Primag webáruház is vetőburgonya fajták széles választékát kínálja. A burgonya hazánkban már a XVI. században jelen volt, de csak a XVIII. század közepétől-végétől vált egyre elterjedtebbé – innentől támogatta adókedvezménnyel a burgonya termesztését II. József. 

A burgonyanemesítés terén az 1930-as évek táján kezdtünk komolyabb eredményeket elérni, ma pedig már egyre több rezisztens – betegségeknek jobban ellenálló – fajta megtalálható. A világ egyik legelterjedtebb növényi kultúráját 2021-ben több, mint 150 országban termesztették, éves termésmennyisége a 380 millió tonnát is meghaladta.

Termelését több tényező is befolyásolja: ilyen az éghajlat, a talaj minősége, a fogyasztói kereslet. A klímaváltozás miatti hőmérséklet-emelkedés csökkentheti a burgonya termésmennyiségét, mert növekszik a betegségek kialakulásának veszélye. 

A burgonyafajták csoportosítása

A burgonyafajtákat több szempontból is lehet csoportosítani. Ilyen a gumó színe, a felhasználási módja vagy az, hogy étkezési vagy takarmányozási burgonyáról van-e szó. 

A gumó színe alapján a burgonya lehet:

• Rózsaszín és annak különböző árnyalatai: ez a legelterjedtebb és legnépszerűbb változat
• Sárga: egyre többen kedvelik ezt a típust is, elterjedése dinamikus
• Lila: régebben nehezen, ma már könnyebben hozzá lehet jutni

Csoportosítás felhasználási mód szerint

A burgonyák felhasználási módját a keményítőtartalmuk határozza meg. E szerint lehetnek:

• A-típusú burgonyafajták: azaz saláta burgonyák, ezeket főként hidegkonyhai készítményekhez, salátákhoz használják. A húsuk kemény, nem főnek szét, a keményítőtartalmuk alacsony (9-12%). 
• B-típusú burgonyafajták: azaz főzni való burgonyák, főtt, rakott típusú ételekhez, levesekhez vagy főzelékekhez ajánlottak. Ezek sem főnek szét, de a keményítőtartalmuk magasabb (13-17%). A legelterjedtebb fajta, kissé lisztes az állaguk.
• C-típusú burgonyafajták: azaz a sütni való burgonyák, melyeket sült típusú ételek készítéséhez ajánlanak – készülhet belőlük hasábburgonya, de finom püré és chips is. Könnyen főnek, enyhén szétfővők, lisztesek, magas keményítőtartalommal rendelkeznek (18-22%). 
• D-típusú burgonyafajták: magas keményítőtartalmú burgonyák, amit inkább csak ipari célokra használnak.

Burgonya ültetése

Mivel a burgonya fagyérzékeny növény, ezért kulcsfontosságú, hogy akkor kerüljön a földbe, amikor a talaj hőmérséklete a kiültetés mélységében már elérte a 6 fokot (március végétől április közepéig terjedő időszak). A teljesen egészséges vetőburgonyát 15-20 cm mély gödörbe ültessük, 30-35 cm tőtávolságra.

Termeljen Ön is burgonyát!