Sebész volt az „igazi" Sherlock Holmes

Sir Arthur Conan Doyle a tanáráról mintázta a világirodalom legismertebb nyomozóját. 

Sherlock Holmest bizonyára senkinek sem kell bemutatni: a briliáns londoni nyomozó Sir Arthur Conan Doyle fejéből pattant ki, aki mintegy 60 történetet írt a különc detektívvel és jó barátjával, John Hamish Watsonnal (közismert nevén Dr. Watson) a főszerepben - a művek túlnyomó részét utóbbi narrálásában ismerhettük meg. Sherlock először 1887-ben jelent meg a könyvek lapjain, amelyeken egy éles eszű, hihetetlen megfigyelőképességgel megáldott detektív bontakozott ki az olvasók szeme előtt, aki még a legnehezebb eseteket is képes felgöngyölíteni. Nem véletlen, hogy Doyle detektívtörténetei a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek, ráadásul számos mozgóképes adaptáció is érkezett már hozzájuk: többek közt Robert Downey Jr. és Benedict Cumberbatch megformálásában is láthattuk már a legendás nyomozót, Watson bőrébe pedig olyan színészek bújtak, mint Jude Law és Martin Freeman. 

Bár a karaktert minden bizonnyal több személyből gyúrta össze az író (az irodalomtörténészek szerint Edgar Allan Poe Dupin nyomozója is hatott rá), a detektív elsődleges ihletőjének Sir Arthur Conan Doyle tanárát, Dr. Joseph Bellt tartják. Doyle 1877-1878 között az Edinburgh-i Egyetem Orvostudományi Karának vendégszeretét élvezte, itt találkozott a skót sebésszel, aki arról volt ismert, hogy a dedukció és megfigyelés módszereivel igyekezett diagnosztizálni a betegségeket, és mindig megismerte a páciensek karakterét és múltját, mielőtt az állapotukat ténylegesen is felmérte volna. Bell alapossága és a módszerek, amelyekkel dolgozott, olyannyira lenyűgözték az írót, hogy a látottakat Sherlock karakterébe is átmentette. 

Dr. Joseph Bell (Forrás: Wikimedia Commons)

Doyle 1878-ban a járóbeteg-ellátás keretében kezdett el dolgozni Bell mellett, aki kedvelte a fiatal orvost, sőt a legjobb tanítványának nevezte. A szimpátia kölcsönös volt: az íróra olyannyira nagy hatással volt Bell társasága, hogy az első 12 Sherlock Holmes-történetét neki ajánlotta, a Pall Mall Gazette-nek adott 1893-as interjújában pedig gyakorlatilag a detektív ihletőjéként nevezte meg az Edinburgh-i Egyetem egykori tanárát. 

Borítókép forrása: Prime Video