A Harry Potter kellemetlen forgatása miatt lett ilyen kiváló horror a Nosferatu

Minden rosszban van valami jó.

Chris Columbus neve valószínűleg ismerősen csenghet, hiszen olyan családi kedvenceket rendezett az elmúlt évtizedekben, mint a Reszkessetek, betörők! (Home Alone), Reszkessetek, betörők! 2.: Elveszve New Yorkban (Home Alone 2: Lost in New York), Mrs. Doubtfire - Apa csak egy van, vagy az első két Harry Potter felvonás. Meglepő módon egy horrorfilmhez is csatlakozott, de nem a rendezői széket foglalta el, hanem a produceri feladatokat vette a nyakába. Robert Eggers Nosferatuja pedig több, mint egy jól sikerült darab ebben a műfajban.

Valójában egyébként Columbus felügyelte Eggers filmjeit A boszorkányig (The Witch) visszamenőleg, és több mint egy évtizede dolgozott már együtt Eggersszel azon, hogy végül vászonra vigyék a Nosferatut. Lehet, hogy sok családi filmet rendez, de rajong minden műfajért, és nagy rajongója az olyan érzékeny rendezőknek, mint Eggers (hogy őszinte legyek, Colombus írta a Szörnyecskék – Gremlins – forgatókönyvét is, amely eredetileg egy kőkemény R-besorolású horrorfilm volt).

A THR-nek adott interjújában Columbus elmagyarázta, hogy a Harry Potter és a bölcsek köve (Harry Potter and the Sorcerer's Stone) során elég rossz tapasztalattal gazdagodott, ez azonban mégis segítette abban, hogy jobb producer legyen. A produkciós cégének, a Maiden Voyage-nak az vezérelve mindig is az volt, hogy soha ne mondjon „nem”-et egy rendezőnek, vele azonban ez megtörtént a bölcsek köve forgatásai során. Columbus ugyanis roppant ideges volt az egyik jelenetet követően – mikor a 3 fejű kutyával harcolva beesett a 3 főszereplő egy kamrába és kígyó szerű gyökerek ragadták meg őket –, ezért remélte, hogy CGI-vel javítani tudnak majd javítani a látványon, de egy producer elvetette az ötletet.

„Az egyik vezető azt mondta nekem: „Nos, nem számít, ha ez nem olyan jó, mint a film többi jelenete. Rendben van. Én meg arra gondoltam: „Soha nem akarok ilyen hozzáállást tanúsítani. Minden jelenetnek nagyszerűnek kell lennie, és segítenie kell a filmesnek, hogy megvalósítsa elképzelését.’ Így amikor ezt hallottam a saját filmemről, azt mondtam magamnak, hogy soha nem fogom ezt mondani, ha valaki másnak lehetőséget adok. Ehelyett inkább így fogalmaztam mindig: „Segítenünk kell megtalálni a lehető legjobb módot ennek elkészítésére.”

Eggersnek évek óta volt egy elképzelése a Nosferaturól, de egy ideig nem igazán jutottak dűlőre egyetlen stúdióval sem.

„Förtelmes javaslatokat kaptunk arra vonatkozóan, hogy ki legyen a főszereplő a filmben, valamint a cselekményben és a forgatókönyvbe is bele akartak szólni, de Rob nagyon ragaszkodott ahhoz, hogy ne változtasson meg semmit. Nem arról van szó, hogy semmilyen módon nem nyúlt volna bele a forgatókönyvbe, de volt egy elképzelése. Kilenc éves kora óta ezt vízionálta az isten szerelmére. Tehát nem fog csak úgy változtatni rajta, és ez ijesztő volt néhány ember számára az egyes stúdióknál.”

Columbus végül azzal zárta mondandóját, hogy nem a végső stábra vonatkozik az a megnyilvánulása, miszerint borzasztó javaslatokat kaptak a főszerepekre.

„Bárcsak elmondhatnám kiről van szó. Amerikai származású színészek voltak, valószínűleg a hatvanas éveikben járnak, akiknek semmi közük nincs Orlok grófhoz, ha ez segít.”