A kör nyomasztó igaz története: tényleg létezik a kút és a lány is

Mégis mi köze egy japán porcelántányérnak egy elátkozott VHS kazettához? 

Felteszem, nem én voltam az egyetlen, aki hetekig csak felkapcsolt villany mellett mert elaludni, miután megnézte A kört - bár valószínűleg nem is 13 évesen kellett volna először leülnöm elé. És gyanítom, más is parázott attól, hogy a hetedik napon megcsörren majd a telefon, vagy kerülte nagy ívben a kutakat az ikonikus „kútból kimászó kislány”-jelenet hatására. A nyugati világ számára ismert, 2002-es A kört (The Ring) Gore Verbinski rendezte, ugyanaz a rendező, aki A Karib-tenger kalózai filmeket is készítette, az ötlet azonban nem amerikai volt. A Naomi Watts nevével fémjelzett alkotás az azonos című, 1998-as japán horrorfilmet vette alapul, amit Nakata Hideo filmrendező vezényelt le, és amely Kôji Suzuki azonos című horrorregényét adaptálta. 

Suzuki 1991-ben megjelent könyve alaptörténetét tekintve egy az egyben megegyezik az általunk is ismert sztorival, vagyis adott egy megátkozott VHS kazetta, amit ha valaki megnéz, akkor hét nap múlva meghal. A kazettának egy lány szelleméhez van köze, akit megöltek, majd a holttestét a kútba dobták. Ha megnézted a kazettát, egyetlen módja van annak, hogy elkerüld a kislány szellemét: meg kell mutatnod másnak is a filmet, ezzel gyakorlatilag rátestálva a te halálodat. Bár az elátkozott kazetta ötlete Suzuki fejéből pattant ki, az ijesztő kislány, Samara történetét egy japán kísértettörténet ihlette. 

Kôji Suzuki hátborzongató regénye egy trilógia első darabja. (Borítókép forrása: Moly.hu)

A japán szellemtörténet Bancsó szarajasiki néven ismert, és bár több változatban is fennmaradt, mindegyikben közös, hogy egy Okiku nevű lány a főszereplőjük, aki a 17-18. században élt, és akit egy jómódú szamuráj igyekezett az ágyába csábítani. A harcos, hogy manipulálja kiszemeltjét, elrejtette a kastélyban található tíz porcelántányér egyikét, amelyek őrzésével a lányt bízták meg - idézte fel a történetet a Collider. Okiku pánikba esve eredt az eltűnt tányér nyomába, mire a szamuráj kihasználva a felkínálkozó lehetőséget, igyekezett közelebb kerülni a lányhoz, és azt mondta neki, hogy eltekint az elveszett tányértól, ha végre az ágyasa lesz. Okiku azonban ismét kosarat adott neki, mire a szamuráj bosszúból felakasztotta egy kút tetejére, ám mielőtt még megölte volna a lányt, utoljára megkérte, hogy legyen vele, Okiku azonban ekkor is elutasította őt. Miután végzett vele, a szamuráj a lány testét a kútba lökte. 

A legenda úgy tartja, hogy a lány szelleme visszajár, hogy bosszút álljon a szamurájokon - emellett pedig egyenként számolja a tányérokat, csakhogy a tizedikig sosem jut el. A történet egy másik változata szerint Okiku visszamászott a kútból, hogy megkínozza a gyilkosát, míg egy harmadik verzió úgy tartja, hogy a lányt azért ölték meg, mert az egyik tányérnak lába kelt. Japánban egyébként a mai napig létezik egy kút, amit Okiku legendájához társítanak, és amelynek a tetejét vasrácsok fedik - vajon azért, hogy visszatartsa a bosszúálló szellemet? 

Okiku vasrácsokkal fedett kútja a Himeji-kastélyon kívül Japánban. (Fotó: Bloody Disgusting)

Nem nehéz észrevenni a párhuzamokat Okiku legendája és A kör története között:

• Adott egy fiatal nő/lány, akit meggyilkolnak, a testét pedig egy kútba dobják,
• sorsa igazságtalan és tragikus, ezért holtában sem tud nyugodni: bosszúálló szellem lesz belőle,
• szimbolikus számolás: Okiku a tányérokat számolja, A körben 7 napod van a kazetta megnézése után, aztán meghalsz,
• a történet konklúziója mindkét esetben ugyanaz: a valódi rém nem a szellem, hanem az emberi gonoszság. 

Bár Kôji Suzuki regénye nem közvetlenül Okiku kísértethistóriáját dolgozza fel, érezhetően merített abból a folklórból és motívumvilágból, amelyek Japán egyik ismert szellemtörténetét alkotják. A könyv ugyan már a modern technológiát is behozza a történetbe a VHS-en keresztül, a mondandó magja mindkét esetben ugyanaz: egy ártatlan nő, akinek senki sem segített, ezért most ő sem kímél senkit. 

Borítókép forrása: DreamWorks