Döntött a brit kormány, áttolják a közösségi média betiltását a parlamenten

Keir Starmer brit miniszterelnök délelőtt jelentette be a kiskorúak közösségi média használatának korlátozására vonatkozó törvényalkotási szándékát.

Az Egyesült Királyság kormánya jelentős szigorítást jelentett be a fiatalkorúak online védelme érdekében. Az egyébként nem teljesen előzmények nélküli tervek szerint a 16 év alattiak számára egyáltalán nem lesz elérhető számos közösségi média platform, 16-18 éves kor között pedig csak limitációkkal, hogy elkerüljék a szakadék hatást, vagyis azt a helyzetet, amikor egyik napról a másikra jelentősen más szabályok érvényesek egyesekre. Keir Starmer miniszterelnök szerint a döntés célja, hogy csökkentse a fiatalokra nehezedő digitális nyomást, valamint visszaszorítsa az interneten tapasztalható zaklatást és egyéb káros hatásokat – foglalta össze a brit politikus érveit a The Guardian.

Bővebben is vizsgálva Starmer kormányának terveit, az intézkedés nemcsak a legnépszerűbb közösségi platformokat érintené, hanem bizonyos online szolgáltatásokat és alkalmazásokat is. A szabályozás részeként például korlátozhatják azokat a funkciókat, amelyek lehetővé teszik, hogy kiskorúak ismeretlen felhasználókkal lépjenek kapcsolatba különböző alkalmazásokon vagy játékokon keresztül. Starmer hangsúlyozta, hogy a közösségi oldalaknak vannak pozitívumai, ugyanakkor a kormány szerint a gyermekek biztonsága elsőbbséget élvez. A miniszterelnök úgy véli, hogy a korlátozás hosszú távon egészségesebb online környezetet teremthet, miközben több időt és nagyobb szabadságot biztosíthat a fiatalok számára a digitális világon kívül. Starmer szerint a kezdeményezés nem a technológiai fejlődés ellen irányul, és nem jelent elutasítást sem a mesterséges intelligenciával, sem a digitális innovációval szemben. A cél szerinte az, hogy a modern technológiák előnyeit úgy lehessen kihasználni, hogy közben a gyermekek ne legyenek kitéve indokolatlan online kockázatoknak.

A brit kormány azt is elismeri, hogy egyes tinédzserek valószínűleg megpróbálják majd megkerülni a korhatáros rendszert. Az ausztrál példát nézve, amelyet tavaly év végén nagy nemzetközi tapsvihar fogadott, ez igen finom megfogalmazása a problémának. Ott ugyanis a politikai dimenzión túl nem sok gyakorlati haszna volt a lépésnek, egyesek pedig odáig mennek a kritikával, hogy semmi értelme nem volt a tiltásnak, mert nem változott meg tőle semmi. Ennek ellenére Starmer szerint a szabályozásnak fontos társadalmi üzenete van: egyértelművé teszi, hogy a gyermekek védelme fontosabb, mint a platformok korlátlan elérhetősége. A brit miniszterelnök konkrétan az alkohol 18 éven aluliak körében történő betiltásához hasonlította az ügyet, azt állítva, hogy csak azért, mert néhány gyerek is hozzájut olykor alkoholos italhoz, még senki sem vonja kérdőre azt az intézkedést.

A tervek szerint a szükséges jogszabályokat még az idei év során elfogadhatja a brit parlament, így a tiltás akár már 2027 elején életbe léphet. A kormány konzultációja során a válaszadó szülők döntő többsége támogatta a 16 éves alsó korhatár bevezetését, ami jelentős társadalmi támogatottságot biztosít az intézkedésnek. A gyakorlatban viszont az rajzolódik ki az ausztrál példából is, hogy ez a téma inkább szól még a szülők szemében is a morális fölényeskedés megéléséről, mintsem egy olyan népakarat kifejeződése volna, amiért ők maguk is felelősséget vállalnának. Sőt, az ausztrál példa hatékonytalanságát látva inkább tűnik úgy, mintha a szűlők kiszerveznék az államnak a felelősséget és a feladatot.

Ami pedig a politikai versenyt illeti, a briteknél gyorsan és a mintázatba illő módon alakultak ki a pártok arcélei, és itt látszik talán a legjobban, hogy miért is szerettek bele a világon megannyi helyen a kormánypártok ebbe a témába hirtelen. Starmer is egy olyan felmérésre hivatkozott, ahol 10-ből 9 szülő támogatta a tiltást (a BBC szerint itt erős ferdítések vannak, mert nem reprezantatív kutatás volt), ezért ez tipikusan egy olyan ügy már most, amiben nehéz vagy egyenesen öngyilkosság volna szembe menni a narratívával ellenzéki pártként. Talán ezért sem véletlen, hogy az utóbbi idők felmérései alapján legnépszerűbb brit párt, a Reform UK vezetője, Nigel Farage sem a szólásszabadság védelmében szólalt fel vagy elnyomást kiáltva kritizálja Starmeréket, hanem azt mondja, hogy jó a szándék, de nem vagytok elég kemények: csak olyan okoseszközt szabadna a gyerekek kezébe adni, ami már eleve korlátozott hozzáférést biztosít csupán. Hasolóan hozzájuk, a Liberális Demokraták is keveslik a kormány lépését, bár ők inkább azt sérelmezik, hogy átgondolt szabályozás helyett egy tákolmánnyal, egy tessék-lássék intézkedéssel álltak elő Starmerék.

Borítókép: depositphotos.com / Ale_Mi