Hogyan ne égesd be magad a szponzorok előtt?

Megtörtént eset vendégszerzőnktől arról, hogy gyakran milyen levelekkel kell megbirkóznia a potenciális hazai e-sport szponzoroknak.

Korábban, még aktív „e-sportos” éveimben, kis túlzással, heti rendszerességgel érkezett valamilyen támogatói felkérés az OGC-s mailbox-ba. Akkoriban inkább csak megmosolyogtam, hogy milyen tartalmú levelek is születnek a hazai menedzserek ujjaiból, de napjainkban – már kicsit megkomolyodva – ezt inkább ártónak vélem. Talán már eljutott oda ez a történet, hogy a komolyabbnál-komolyabb cégek nem zsigerből törlik ezeket a leveleket, hanem tovább küldik közép- és felsővezetőiknek, szemrevételezésre. Ilyen esetben pedig hamar bekerülhet a teljes topik egy olyan kalapba, amit egyikünk se szeretne… Nézzünk egy rossz példát, majd a benne rejlő bakikat – a levél valós példán alapszik, de a neveket, játékokat és 1-2 infót még átírtam benne, de a váz és helyesírás valós:

"Tisztelt Cég

Először is be szeretnék mutatkozni! Bíboros Bonifác vagyok a Team Timbuktu egyik vezetője. A csapat 2017 - ben alakult szóval mondhatni elég friss, de a frissesség mögött elég tapasztalt vezetők állnak. A csapatban lévő játékosok is már megéltek az eSports - ban jó pár évet.

Jelenleg Call of Duty, Heroes of the Storm, Hearthstone, Diablo és Team Fortress.

Nagyon sok verseny van akár iel - n ami fizetős és mondjuk ki az őszintét nem kis összegű versenyek. A COD csapatunk jelenleg a EU COD Open IEL versenyre regisztráltak be ahol a nevezéssel nem egy kis összeg volt szóval már azon meglátszik, hogy nem kispályás csapatok jelentkeztek. A legutóbbi offline versenyen ami a True Gamers volt lejutott a Diablo csapatunk ahol bezsebelték a 3. helyezést. Most a játékosaink a nyári MondoCon - ra gyakorolnak a csapatjaink egytől egyig. Sok nagy tervünk lesz a jövőre illetve a nyárra tekintve. Nagyon sok kupát szeretnénk csinálni illetve fotózásokat. Nagyon sok tervünk van a továbbiakban, iszonyatosan sok versenyeket szeretnénk szervezni illetve helyszíni versenyeket is ami valószínűleg Budapest - en belül kerülne megrendezésre. :)

Azért írom jelenleg ezt az e - mail - t nektek, hogy tudnátok - e bármilyen formában támogatni a csapatot? Amit tudunk számotokra ajánlani az általatok nyújtott támogatás. A pólón való megjelenítés, versenyeinken való megjelenítés illetve, ha olyan a versenyünk akár standot. Közvetítéseinken való megjelenítés illetve két hetente egy Céges -s poszt a facebook - os oldalunkon amint több mint 5000 követő van. Szerintünk nagyon nagy sikere lenne ennek a támogatásnak mert ilyen még nem történt, hogy egy ekkora CÉG bekerülne az eSports közösségbe, nagyon sokan felfigyelnének erre a projektre.

Köszönöm, hogy elolvasásra került a levelem. Nagyon szívesen válaszolok, hogy ha valamit nem fogalmaztam érthetően vagy, ha kérdés merül fel bármiben.

Tisztelettel
Bíboros Bonifác – Team Timbuktu"

Ha egy pontban kéne megfogalmaznom mi a gond a fenti írással, akkor azt mondanám az egész. De feltehetőleg ennek kevésbé lenne „segítő” jellege…

A teljesség igénye nélkül, az alábbi dolgokat érdemes újra gondolni:

A Koncepció: Úgy tűnik az nincs! Ebben a „ligában” játszó menedzserek jelentős részéből ez hiányzik. Csak a saját nyelvén képes kommunikálni, és lövése sincs arról, hogy a megcélzott céget mi is érdekelheti. A támogató cégeknek nem az a legfontosabb, hogy mióta játszik a csapat, milyen játékokban jeleskedik, kik a tagok pontosan, milyen versenyek vannak. Ezek talán elmennek másodlagos információként, de még ott sem biztos, hogy helye van mindennek. A támogatót az összkép érdekli, miről is van szó, kiket ér el azzal, ha támogatja a csapatot, és abból hány főt. Nagyon durván lecsupaszítva, arra kell választ kapnia, hogy az általatok elért emberek, benne vannak e a célcsoportjába, és ha igen, akkor hány forintba kerül itt elérni egy embert. Illetve arra, hogy az általa képviselt vagy megcélzott márka értékek kapcsolódnak e azzal, amit az általatok felkínált megoldás hozhat – például ha valakinek fontos hogy innovatív jelzővel illessék a cégét, akkor sokkal fogékonyabb lehet az esportra. Persze csak akkor, ha erre felhívjátok a figyelmét, hogy ez bizony egy innovatív dolog.

Az hogy már vannak terveitek a jövőre való tekintettel, nagyon üdvözítő, de egyelőre még másodrangúnak sem nevezhető. A szponzor a legtöbb esetben nem egyenlő a kockázati befektetővel – ha azt kerestek irány a kickstarter. Arra helyezzétek a hangsúlyt, ami már megvan, amit biztos, hogy tudtok nyújtani a támogatásért cserébe!

Helyesírás: Ez az a szint, amit kötelező megugrani. Senki nem fog szóba állni olyan valakivel, aki még ezt se tudja hozni. Mit gondoltok, jó szemmel fogja nézni, hogy a Facebook oldalatokra kitett helyesírási hibákkal teletűzdelt posztba jelenik meg az adott márka? Az én helyesírásom se makulátlan – épp ezért nem is írok szponzori leveleket :) -, de ha fontosabb írásról van szó, biztos, hogy megkérek valakit, hogy lektorálja az írásom.

Tartalom: Ha írásban nem vagyunk képesek összetett, kerek mondatokat alkotni, akkor mi lesz majd szóban? Elképzelhető, hogy igazgatókkal kell tárgyalni, akik százmilliók felett diszponálnak. Ha ez nem megy, akkor két eshetőség áll fenn:

Vagy kiestek a pixisből, mert komolytalankodni senki se akar
Vagy kiszúrják a szemeteket 2 cukorkával, mert hülyére lesztek véve.

Már munkatársi szinten is bőven tapasztalt tárgyaló partnerek ülnek, így ideje felnőni ehhez – persze tudom, ez nem könnyű!

Perszonalizáció: A ctrl+c és ctrl+v típusú dolgokra pont annyi időt fog valaki szentelni, mint ameddig Nektek tartott a folyamat. Ha például egy Facebook üzenetben küldöd el a dolgot, legalább ne „e-mail” legyen a szövegben. Ha az egyik legfontosabb pillanatban, nem vagytok képesek kellően körültekintően eljárni, akkor mi lesz a mindennapi tettek esetében? Ti rábíznátok a cégetek arra akiről az jön le, hogy nem alapos, és nem szentel elég figyelmet rátok – még akkor sem amikor épp kérni akar valamit?

A kérés maga: „tudnátok e bármilyen formában támogatni a csapatot?” Persze, pozitív energiát küldünk, majd a megmérettetés napján… A kérés legyen konkrét. Jelenleg nagyon kevés vállalatban van olyan ember, akit azért fizetnek, hogy várja az ilyen kérdéseket, és közösen veletek, vagy nélkületek kitalálja, hogy miben is gondolkoztok. Ha amúgy a napi 8 órád teljesen le van kötve, Ti kit választanátok, akinél már tudjátok, hogy mit is szeretne és van arról halvány fogalmatok, hogy belefér-e a Ti keretetekbe, vagy azt akinél még mindent homály fed? Bármi is a válaszotok, a nagy többség az előbbit fogja!

Előrelendítvén a dolgot, amennyiben igény mutatkozik rá, egy következő írásban előrukkolok egy olyan levéllel, amit én küldenék el egy cégnek. Hátha sikerül kicsit inspirálni a menedzsereket, bár nincs nálam a Szent Grál, így ez után se lesz pénz lóvéra egyből. De abban biztos vagyok, hogy azt sikerül megakadályozni, hogy a közösség helyből kirúgja maga alól a széket.