A Tencent beállt a PUBG mögé is

A Tencent beállt a PUBG mögé is

A kínai óriás szemet vetett az év sikersztorijára.

Ha még nem lenne elég az, hogy az évben sorra dönti meg az eladási és nézettségi rekordokat az egyébként még bétában levő PUBG, amiből már amúgy is dől befelé a pénz, most még a kínai óriás, a Riot Games-t is tulajdonló Tencent is adott a játékot fejlesztő Bluehole-nak egy kis pénzt! És ez még a rosszabbik verzió, a Tencent eredetileg egy az egyben meg akarta venni a dél-koreai fejlesztőcéget, de azok visszakoztak a felvásárlástól. 

Új trónkövetelője van a Twitchnek

Alig van lemaradva a CS:GO-tól és a LoL-tól nézettségben.

A PUBG több mint 4 millió példányban kelt el a megjelenés óta, ami nagyjából 100 millió dollárt hozott eddig a Bluehole konyhájára. A kínai érdeklődés egyébként nem véletlen: a játékosok 19%-a játszik innen, egyedül az USA előzi meg őket 24%-kal. A németek és az oroszok állnak holtversenyben a 3. helyen, 6-6%-kal. 

A Tencentnek nem ez az első megmozdulása, hogy külföldi játékfejlesztőkbe fektet: nemrég 9%-os részesedést vásárolt a brit Frontier Developmentsből 23,5 millió dollárért. Ez a cég fejleszti egyébként az Elite Dangerous űrkalandot és a Planet Coaster szimulátorjátékot. És hogy egyébként mekkora a Tencent és mely cégekben van tulajdona? Erről itt írtunk részletesebben, szépen lassan bekebelezi az egész világot.

TETSZETT A CIKK? KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!

Kövess Minket!



Üzlet - A belső motiváció ereje

Sokan azt gondolják, hogy a fizetés a legerősebb motiváció a munkahelyen. De vajon miért van az, hogy egy jó csapat, izgalmas feladat vagy fejlődési lehetőség sokkal hosszabb távon tartja lelkesnek az embereket, mint bármilyen béremelés? Az agilis módszertan egyik legfontosabb tanulsága, hogy a belső hajtóerő sokkal erősebb lehet, mint az anyagi ösztönzés. Nézzük meg, hogy működik ez az agilitás terén!

Üzlet - A méz és annak glikémiás indexe: tények és félreértések

A méz hosszú idők óta fontos szerepet játszik az emberi táplálkozásban, de még ma is gyakran alakulnak ki félreértések vele kapcsolatban, főleg az egészségügy területén. Legutóbb például egy televíziós műsorban azt sugallták, hogy a méz glikémiás indexe miatt kerülnünk kellene. De valóban van valami igazság ebben, vagy csak félreértelmezett adatokra támaszkodnak az aggályok?

Közvetítések