Honnan kezdődik az igazi high elo?

Sokszor felmerül ez a kérdés, hogy játékosok összemérik a rangjukat, és mindenkinek más elképzelése van a high elo jelentéséről. Honnan is kezdődik ez?

Sokak számára a játékon belüli rang minden: ezért küzdenek nap mint nap, hogy minél magasabbra kerüljenek. Egyesek még fizetni is hajlandóak azért, hogy elérjenek egy olyan divíziót, amit egyébként maguktól nem sikerülne. Ez utóbbi persze nem legális. Elöljáróban jegyezném meg, hogy az alábbi iromány leginkább a személyes véleményemet tükrözi.

Faker állítása szerint bármelyik pozícióban megállná a helyét!

Saját véleménye szerint nem csak miden, de a többi négy helyen is tökéletesen megállná a helyét, ha arra lenne szükség.

Az emberek szeretik összemérni a tudásukat, vagyis pontosabban az elért rangjukat. Itt jegyezném meg, hogy ez nem mindig egyenlő a tényleges játéktudással! Ennek két szélsőségesebb esete is van: a túlzott kitartás, vagy az abszolút lustaság és/vagy feszültségkerülés.Előbbinél fordulhat elő az, hogy valaki magasabb szintre kerül fel egy bizonyos idő után, mint ahova való lenne. Mivel a League of Legends egy csapatjáték, van hogy meg tudunk bújni a többiek tudása mögött, és ha nem is teljesítünk annyira jól, lehetséges, hogy lehozzák nekünk. Ez nem lesz mindig így, de minél több mérkőzést játszunk, –minél nagyobb számokról van szó–, a rendszer annál inkább kiegyenlíti magát. A Riot rangsorolt rendszere inkább támogatja az előrehaladást, mint a visszaesést, –így egy idő után szabályszerű az előjutásunk. Nagyon szélsőséges eset kell legyen valakinél ahhoz, hogy ne tudjon felfele haladni, –persze hardstuckolni is lehet egy bizonyos szint felett, de ez mindig relatív a tudásunkhoz képest. Így születnek például az 1500 meccses Diamond ötös játékosok, –akik bár megküzdöttek a rangjukért és a kitartásuk ugyanúgy tiszteletre méltó–, játéktudásban nem biztos, hogy ténylegesen azon a szinten vannak. Pusztán a nagyjából 50%-os győzelmi aránynak és a "jóindulatú" rendszernek köszönhetik rangjukat.

A másik véglet, meg amikor valakiben meglenne a tudás, de egyszerűen nem hajlandó foglalkozni vele. Ők néha megemberelik magukat, és tized annyi idő alatt feljebb jutnak, mint az átlag, mivel a képesség és a tudás ott van bennük. De nem biztos, hogy ezt a rangot meg is tartják, mivel nem rankedeznek állandó jelleggel. Akárhogy is nézzük: a mostani ranked rendszer összemérésre lehet, hogy tökéletes, de a tényleges játéktudás megmutatására nem feltétlenül. Nem mondanám alapvetően rossz rendszernek, –közepes távon ténylegesen megmutatja egy játékos képességeit–, de kellő szorgalommal és kitartással a tudás hiánya megkerülhető bizonyos szinten.De akkor mi is az a sokszor emlegetett high elo és honnan is kezdődik igazán? Itt egy kicsit homályossá válik a dolog, mivel mindenkinek más a meglátása erről. Egy kis nárcizmus jó eséllyel mindenkibe szorult: ezért magunkkal elnézőbbek vagyunk, sőt hajlamosak vagyunk magunkat kezelni etalonként. Ebből következik az, hogy sokak számára az úgynevezett high elo ott kezdődik, ahol éppen ők vannak.

Ha valaki Bronzban van, az leginkább a számokkal tud dobálózni, hogy ki hányadik divízióban van. Silverben már úgy érezhetjük, hogy megtettünk egy nagy lépést, –kimásztunk Bronzból, ahol a legtöbb embert semmibe veszik–, bár ha nagyon őszinték akarunk lenni, a Silver sem sokban különbözik a Bronztól. Maximum annyiban, hogy itt már az emberek nagyjából tudják milyen ösvényre milyen karakterek valóak, esetleg képesek követni kisebb mértékben a meta változását.Statisztikailag nézve, aki már goldban van, az jobb mint az átlag, mivel a legtöbb ember még mindig Silverben található. High elonak nevezni azonban ezt is túlzás lenne; némileg többet gondolkoznak a játékosok, pár alapvető taktikával is tisztában vannak, mint a bot inhibitor beszedése után Baronozni és hasonlók, –de eget verő különbség nincsen a Silverhez képest.

A Platina egy kicsit már más tészta. Itt azért valamit le kell tenni az asztalra, bár a legtöbbek állítása szerint ide is inkább kitartás kell. Aki eléri a platinát, –hasonlóan az előző divíziókhoz–, ugyanúgy kevesebbre tartja az alatta lévőket. Ami valahol érthető, de sokszor túlzott különbséget hangoztatnak. Sok mechanikailag jobb játékos jut el platinába elméleti tudás nélkül, mindössze azért, mert egyéni előnyökből tud győzelmet kovácsolni. Ezt leszámítva nem gondolkozik el a játékon, és sokszor még itt sem látja át az összefüggéseket. Itt már gyakrabban felmerül egyesek fejében, hogy a Platina már bizony high elo, de ezt kissé túlzásnak érzem.

Ezt követően jön a Diamond: itt már érdemesebb szétszedni a divíziókat szám szerint. Egyrészt sokkal szemmel láthatóbb különbség van köztük, másrészt itt kezdődik a high elo, –legalábbis szerintem–, de nem feltétlenül az első lépcsőfoknál. Alapvetően az összes divízió 5. lépcsőfokára elmondható, hogy az a legrosszabb. Általában a boostolást is eddig szokták kérni, –például gold 5-ig–, hogy meglegyen a keret meg a hőskinézet, vagy dia 5-ig, mert az viszonylag egyszerű és azzal is már villoghatunk a barátok előtt, hogy nekünk meglett a gyémánt keret. Emiatt a meccsek minősége is elég változó lehet, ez alól a Diamond 5 sem kivétel természetesen, –sőt talán itt panaszkodnak a legtöbben. A Diamond 5-öt még mindig nem nevezném high elonak, és annyira nagy különbség a 4 illetve a 3 között sincs, maximum kevesebb a kiboostolt embert. Az EUNE és a EUW közötti különbségekbe most nem mennék bele; alapvetően elfogadott tény, hogy az EUW nehezebb, és a meccsek átlagos szintje magasabb a keleti szervernél. Én még ehhez maximum annyit tennék hozzá, hogy szerintem ez inkább a magasabb elokban ütközik ki, egy EUNE és egy EUW Silveres között nem fogunk akkora különbségeket látni. Tehát szervertől függetlenül valahova Diamond 2 környékére lőném be a high elo alját. Itt már tényleg olyan játékosok vannak, akik értik a hősök működését, tisztában vannak a főbb makró megmozdulásokkal és több hősnek is ismerik a matchupjait. Hősválasztáskor már nem csak a személyes preferencia merül fel, hanem a csapat érdeke is.

Természetesen minden, ami efölött van is része ennek az úgynevezett high elonak, legyen szó a Masterről vagy a Challengerről. A legtöbb profi is általában itt található, sokan pedig a toplisták élén állnak. Az LCS-hez képest ez még mindig egy teljesen más játékkörnyezet, de itt már nincsenek olyan aggályok, hogy valaki ne tudná az alapokat, vagy a dolgát és a különbségek is hatalmasak lehetnek egy 200 LP-s Master, vagy egy 700 LP-s Challenger között. A legapróbb hiba is végzetes lehet ezen a szinten, komolyan terveznek a játékosok, és nem csak a jelenben élnek: képesek előre felépíteni helyzeteket, dive-okat, stb.

Attól, hogy valaki nem high eloban játszik, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy rossz játékos. Mint már írtam korábban: a tehetség nem mindenkinél mutatkozik meg, mivel a LoL egy olyan játék, ahol ez önmagában nem elegendő. Ugyanúgy kell a kitartás és a gyakorlás, maximum az eredmény mértéke lesz változó; egyesek gyorsabban fejlődnek és haladnak előre. Azonban nem mindenki szeretne versenyszerűen játszani. A játékosok nagy hányada még mindig szórakozásként tekintenek a LoL-ra, semmint sportként, amiben csak mellékesen rankedeznek. Ha netán komolyabban is veszik azt, nem életvitelszerűen űzik, mint a profik. Ez a "kiváltság" továbbra is csak kevesek –és egyben a legjobbak– számára adatik meg.