Esport1 - Melyik szezon volt a League of Legends igazi aranykora?

League of Legends - Mindenki más miatt és más részeit szereti a játéknak, éppen ezért nehéz erre a kérdésre válaszolni, de azért megpróbáljuk.

Ezt a témát természetesen csak szubjektív szempontból lehet megvizsgálni, de a ti véleményetekre is kíváncsiak vagyunk, a szavazást majd a cikk végén találjátok. Személyes érzelmek ide, vagy oda, bár egyetértek, de sokan osztják azt a véleményt, hogy az igazi aranykora a League of Legends-nek a harmadik szezonban volt. Tény, hogy azóta sok minden változott és bizonyos esetekben fejlődött is maga a játék, mégis nincsenek kevesen azok, akik ezt az időszakot sírják vissza leginkább.

Ekkortájt még nem a mostani pálya volt, hanem egy régebbi változat. Én magam is ebben a szezonban játszottam le első rangsorolt meccseimet, leginkább Twisted Fate-tel. Ryze még nem esett át több reworkön, mindössze az alpha verzióban nyúltak hozzá komolyabban.

Az egész játék valahogy kiegyensúlyozottabbnak tűnt, nem éreztük azt, hogy tehetetlenek vagyunk sokszor és olyan sebzésmennyiségek repkednek, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Katarina volt az egyik kivétel, aki bizonyára sok embert kiégetett, de 3-3 tiltás mellett sem volt az az érzés bennünk, hogy mindegy mit tiltunk, van még vagy 10 másik hős, aki úgyis kezelhetetlen lesz. Ami szintén fontos lehet sokak számára, hogy ez volt az utolsó Yasuo mentes szezon, mivel csak 2013 december 12-én jött ki, addigra meg a szezonnak lényegében már vége volt.

Azóta sok olyan változás történt, amivel sokszor nem értünk egyet, legyen az az előbb említett sebzés, vagy a hősök tömeges átdolgozása, nyugodtabban tudtuk élvezni a mérkőzéseket. De akkor mégis mi változott azóta igazán? Ha nem nézzük a pálya új kinézetét és persze az új hősöket, amik elengedhetetlenek a folyamatos frissüléshez, a játék alapjai nem sokat változtak. Ugyanúgy ösvényeken kezdünk, farmolunk, csapatharcokban a tankok vannak elől, a carry-k hátul, az orgyilkosok meglepetést próbálnak okozni, a mágusok sebzéssel és CC-vel próbálják uralni a harc menetét. Pár különbség azonban mégis akad.

Például, hogy mennyit is ér egy AD carry, meddig bírja a harcokban, mekkora nyomása van egy dzsungelesnek a mérkőzésre, illetve a legfontosabb változás: jobbak lettünk a játékban. Season háromban még viszonylag nagy dolognak számított egy Lee Sin InSec, vagy egy Caitlyn ulti elé való Flash-elés egy csapattársa megmentése érdekében, vagy hogy kimozdultunk egy Orianna ultiból. Ezek a megmozdulások még mindig látványosak, de mára már egyáltalán nem számít különlegesnek, sőt, elvárt minden profitól.

Ez egyértelműen visszavezethető arra, hogy fejlődtünk mi is a játékkal együtt. Lehet, hogy ez nem feltétlenül látszik a rangsorolásunkon, de 2009 óta létezik a játék. Vannak, akik már lassan egy évtizede tolják és akarva akaratlanul is, de egyre többet tanulunk. Az ingerküszöb is sokat nőtt, hogy mit tartunk durva megmozdulásnak. A legtöbb trükköt, kiskaput már ismerjük a játékban, még ha nem is feltétlenül tudjuk mindet megcsinálni, de a tudás ott a fejünkben, hiszen már számtalanszor láttunk nagyjából mindent. Újdonságok azért felbukkannak, de már nem olyan gyakorisággal, mint akkortájt. Gondoljunk csak bele mekkora szám volt először egy Azir ulti visszadobás csúszás után, amit manapság már sima meccseken is látni akár már gold vagy plat szinten.

Talán pont ezért is érezhetjük azt, hogy régen minden jobb volt. Könnyebben nyűgözött le minket a játék és nyűgöztünk le mi is másokat, ami persze jó érzés. Ez nem feltétlenül a játékmenet romlására vezethető vissza, inkább azt lehetne mondani, hogy ha nem is nőttünk már túl a LoL-on, de kezdünk egyre jobban felnőni hozzá, mindenki a maga szintjén. Ezért is várjuk ennyire például a hősátdolgozásokat, mert végre kapunk egy új játékteret a LoL-on belül, ahol lehet újdonságokkal kísérletezni. Emiatt az újdonság faktor és annak élvezete drasztikusan lecsökken, talán ezért is vagyunk frusztráltabbak, mert így az élvezeti faktort maximum a sikerélmény képes nyújtani, illetve időnként az új tartalmak, mint egy új hős, vagy játékmód megjelenése.

Pár nagyobb változás azért történt, nyilván butaság lenne kijelenteni azt, hogy nem. A sebzés tényleg általánosan nőtt a játékban, máshogy tekintünk az ösvényekre, nem kezeljük azokat annyira szigorúan és a dzsungelesek nyomása is nagyban nőtt. Ezt próbálták tavaly kompenzálni kissé, de ezzel nagyjából csak annyit értek el, hogy az első pár percben kevesebb rajtaütés történik, mert nem lehet csak úgy megelőzni szintben az ösvényeket pár táborral. A dzsungelesek útvonalait kiismerve azonban már könnyebb ez ellen játszani és tudatosan figyelni rá, ez is az évek tapasztalataival jött mindenkinél.