Az elsőre komolytalannak tűnő Cooking Simulator egy nagyon is komoly játék.
Amikor először hallottam a Cooking Simulator érkezéséről elkapott a nevetés, de egyben tudtam is, hogy ki akarom próbálni. Manapság már rengeteg különleges szimulátort készítenek, amelyek a valóéletben hétköznapinak számító cselekményeket ültetnek át digitális formába. A Cooking Simulator elsőre egy mém kategóriás játéknak tűnhet, de a beletett órák alatt rá kellett jönnöm, hogy a fejlesztők nagyon is komolyan vették.
Az alapkoncepció egyszerű, egy frissen nyílt étterem séfjeként kell helytállunk, megfőzve a város legfinomabb ételeit, amivel útnak indíthatjuk a saját gasztrobirodalmunkat. Annak ellenére, hogy a teljes játékmenet egyetlen konyhában zajlik, unatkozni biztosan nem fogunk, ugyanis receptek, eszközök, fűszerek, zöldségek és más egyéb hozzávalók végtelen tárháza gondoskodik arról, hogy minden konyhában töltött perc egy picit más legyen, mint az előző.
A játékot egy egész alapos felkészítő tréninggel kezdjük, persze vannak dolgok, amiket magunknak kell felfedeznünk. Nagy meglepetésemre a játékmenet hihetetlenül részletes lett, a főzést bizony nem egyszerű élhető módon átültetni a billentyűzet+egér kombóra, vagy kontrollerre, de a Big Cheese Studios koponyáinak sikerült. Persze az irányítást szokni kell, de a takarítás, a szeletelés, a fűszerezés, a húsforgatás és a tálalás hevében bőven van erre lehetőségünk. Szó szerint minden apróságot nekünk kell elvégezni, a húsokat grammra kiszámolt fűszer mennyiséggel kell megszórnunk, majd a megfelelő sütő felületre helyeznünk, alkalmanként forgatnunk, mindeközben pedig készítenünk hozzá a köretet, ami lehet akár főtt krumpli, sült zöldség, de egyszerűen szépre szeletelt citrom is.
Az első sikeres nap után hamar találkozhatunk a játék egyik nagy meglepetésével, részletesen kidolgozott perk rendszer teszi lehetővé, hogy különféle képességekkel lássuk el magunkat. Nekem az első pillanatoktól kezdve zavaró körülmény volt, hogy a karakterem csak sétálva volt hajlandó közlekedni a konyhában, ami a valóéletben elfogadható is lenne, de ez mégiscsak egy videojáték, amiben ráadásul teljesen egyedül vagyok, hát hadd fusson már, könyörgöm. Imáim aztán meghallgatásra találtak, a perkek között ugyanis ezt a képességet is ki lehetett választani a törhetetlen üvegek, vagy épp a hosszabb kezek mellett.
Ezeken felül pedig olyan egyéb "képességekhez" is hozzájuthatunk, mi szerint olcsóbban vásárolhatjuk meg a zöldségeket, a fűszereket, a húsok kétszer olyan lassan kozmálnak oda, és még végtelen mennyiségű hasonló apróság, ami bizony hosszú távon jól jöhet.
Pro tipp: Ha kiválasztottad a sprint perket, add hozzá majd a törhetetlen tányérokat is, jól fog jönni...
Külön plusz, hogy saját lejátszási listát is hozzáadhatunk a játék rádiójához, így nemcsak ugyanarra a két-három nótára kell főznünk, hogyha a csöndet meguntuk, vagy netán túlságosan összefuttatja a nyálat a szánkban a húsok sercegése. Nekem személy szerint nagyon tetszett a külső atmoszféra is, a nyitott ablakokon át folyamatosan hallatszik az utca zaja is, külön kedvencem, amikor valaki vérszemet kap, és hosszú másodpercekig fekszik a dudán. Ha viszont a szórakoztató érdekességekről beszélünk, muszáj megemlítenem, hogy a konyhát is elég mulatságos felrobbantani, gázpalack a tűzhelyre és már kész is a káosz. Ha tele lett a sótartód a főzéssel, ez elég jó feszültséglevezetés. Csak előtte azért mindenképp ments egyet, ugyanis nagyon macerás kitakarítani utána a konyhát.
Persze azért más módon is lehet hajmeresztő dolgokat csinálni, a konyhakéssel például darts-ozhatunk is.
De visszatérve a komoly játékmenethez, további kihívást jelent a játékban, hogy néha nem egy átlagos vendégnek főzünk, hanem valamilyen élelmiszerügyi szakember látogat el hozzánk, akit le kell nyűgöznünk azért, hogy magasabb besorolást kaphasson az étterem. Nem árt figyelni arra sem, hogy mit hova helyezünk el a konyhában, a fűszereket például nem célszerű túl messzire tenni, ugyanis azokra mindig szükség van. Ugyanez a helyzet a különféle eszközökkel is, a kés és a vágódeszka is jó ha kéznél van. Ami nem tetszett, hogy minden egyes tálaláshoz külön tányért kellett vásárolni. Noha egy igazi étteremben is fogyóeszköz a tányér, azért nem ilyen mértékben. Másik elég komoly probléma, hogy a játék gépigénye rendesen megszaladt, annak ellenére, hogy milyen műfaj.
Egy szó mint száz, a Cooking Simulator egy valódi meglepetés volt a számomra, amitől nem vártam túl sokat, de bebizonyította, hogy igenis egy komoly játék. Bugok persze előfordulnak benne, például egy komplett bödön levesem szorult bele a hűtőajtóba, az egyik paradicsom ráadásul valahogyan beteleportált az ajtón belülre, de ez van, hogyha kapkod az ember.
A játék szépen bevezet minket a világába, de aztán elég hamar meg kell tanulnunk multitaskingolni, ugyanis gyorsan sűrűvé válnak a párhuzamos rendelések, és azon kapjuk magunkat, hogy oltári nagy a fejetlenség. Pro tipp: A levesekből mindig kijön 3-4 adag, tedd őket félre, ugyanis két naposan is fel lehet őket szolgálni. (Tányérba önteni őket annál nehezebb.)
Figyelembe véve a kategóriát, a kidolgozottságot és a meglepetést, amit okozott, én 10-ből 9,5 pontot adok neki.