Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fájt, de a mostani hétvége után már látom az alagút végét, és ez sokat segít.
Nehéz napokon vagyunk túl. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fájt, de a mostani hétvége után már látom az alagút végét, és ez sokat segít. Néhány észrevétel. Gla1ve üzent a magyar csapatoknak, hogy „Forgatás helyett, inkább beszélgessenek!” Nagy igazság, de ha belehallgatunk az eredeti angol szövegbe, akkor mit is mondott, mi a titka a csapatnak, hogy ilyen sokáig együtt tudtak maradni?
„Nyerni kell… Ha sokat veszítünk, akkor a vége úgyis forgatás lesz.”
Sajnos a sikertelenség, főleg ha hosszú távú, felőrli az embereket. Felőrli a türelmüket, a toleranciájukat, a barátságokat. Igen, a barátságokat is. A főiskolán mondta egyszer a pénzügytanárnőm, hogy „business and love” szétválasztandó dolgok. Az üzletben nem létezik barátság. Az e-sportban pedig farkastörvények uralkodnak. Egy a cél, a siker. Ezt el kell fogadni.
Jócskán megváltozott a Budapest Five felállása a MNEB óta.
A csapat olyan, mint egy család. Úgy is működik. Hogy valójában mi történik, és mi miért történik, azt csak a családtagok tudják. Felelőtlenség úgy véleményt alkotni, hogy nem tartozunk a családba. Sokszor bölcsebb dolog hallgatni. Főleg, ha nincs erkölcsi alapunk. Ha egy csapattag távozik, semmilyen körülmények között nem adja ki a csapattagokat. A családi szennyest ugyanis nem illik kiteregetni. Ha mégis, akkor nem a családtagokat járatja le, hanem saját magát. Ha lesz új családja, akkor az majd elgondolkodik, hogy mire számíthat.
Még egy építő szándékú észrevételt tennék a szervezést illetően. A jövőben top 8 felett, már offline küzdjenek meg a játékosok a továbbjutásért. Egy ilyen rangú rendezvény ezt megérdemelné. Sok kellemetlenségtől meg lehetne kímélni a szervezőket és a játékosokat egyaránt. Sok sikert a továbbjutóknak! Kívánom, hogy tisztességgel helyt tudjanak állni ezen a nagyon szép és fontos versenyen. Nagyon nagy megtiszteltetés Magyarországot képviselni egy ilyen léptékű rendezvényen.