Hamar unalomba fullad az új Ghost Recon - Tom Clancy's Ghost Recon: Breakpoint teszt

Hamar unalomba fullad az új Ghost Recon - Tom Clancy's Ghost Recon: Breakpoint teszt

Nem hiszem, hogy a Breakpoint lenne a Ghost Recon széria jövője.

Nem titok, hatalmas rajongója vagyok a Tom Clancy's Ghost Recon sorozatnak. Már a 2001-ben megjelent első rész is lenyűgöző játék volt a maga idejében, sőt, nekem még a 2006-ban elindult modernizált felvonás, az Advanced Warfighter is tetszett. A 2012-es Future Soldier óta viszont csak a fejemet fogom, sőt, most még a könnyem is kicsordult.

A széria legújabb felvonása, a Breakpoint talán az idei E3 egyik legunalmasabb bemutatóját tudhatta magáénak, de minden ellenszenvünk ellenére a fejlesztők megnyugtattak minket, mondván a Breakpoint nem egy javított változata lesz a Wildlands-nek, hanem teljes értékű folytatás. Leginkább tehát azt érdemes megnéznünk, hogy ennek az ígéretnek eleget tesz-e a Breakpoint?

Helyszín és történet tekintetében úgy gondolom nem, hiszen magunk mögött hagyva Bolíviát, ezúttal egy kitalált helyszínen, Auroa szigetén járunk, ahol egy számottevő katonai erőkkel bíró cég uralkodik mindenen és mindenkin. Az ott kialakult helyzet felülvizsgálatára lett elküldve számos Ghost alakulat, akiknek egyszer csak nyoma veszett. Itt jön képbe a mi karakterünk, akinek nem csak a szigetet uralma alatt tartó katonákkal, de renegát Ghost egységek egy csoportjával is meg kell majd küzdenie.
Ha nem találjátok az eredetiséget, ne is keressétek, itt bizony nyoma sincs azoknak a történeteknek, amik a régi Tom Clancy's játékokat jellemezték. Nem baj, érdemes hamar túltennünk magunkat a bugyuta és unalmas sztorin, a játékmenet biztosan kárpótol majd minket. Nincs kőből a szívem, nem mondom azt, hogy nem, de sajnos itt sem lehetünk maradéktalanul elégedettek.

Kezdjük azzal ami jó. Egyrészt a játék gyönyörű szép, a teszt alatt egyszer sem találtam olyan helyet, ahol kicsit is azt mondhattam volna, hogy "meh". Sőt. egészen kiemelkedő ötletei és elemei is vannak a játéknak, a sárba belefeküdve például bekenhetjük magunkat, ezzel is továbberősítve álcánkon. Az is kifejezetten piros pontnak számít, hogy kitudunk kapcsolni bizonyos guide elemeket, amik például eligazítanak minket a küldetések helyszíneire. Ezek nélkül nekünk kell információt gyűjteni, majd a beszélgetések alatt elejtett utalásokból, irányokból, ritkán konkrét nevekből, nekünk kell meghatározni, hogy pontosan hol tudjuk teljesíteni az adott feladatot.

Ezek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minél inkább egy a dzsungel rejtekéből, hangtalanul, de halálosan támadó Ghost katonának érezzük magunkat. A gond ott kezdődik, hogy sok más éppen ebbe az élménybe rondít bele. Egyedül játszva borzasztó unalmas a játék, ha viszont hárman vagy négyen játszunk barátainkkal, akkor szinte garantált, hogy nem fog működni a lopakodás. Agyatlan, 'mész azt' lősz' játékká változik a Ghost Recon az esetek 90%-ában, amit borzasztó látni a széria régi rajongójaként.

pontosan ilyen üres, unott szemekkel ültem én is a monitor előtt a Breakpoint tesztje során

Bár a különböző kasztok és maguk a fegyverek egész jól működnek, az összkép mégis egy borzasztóan önismétlő játék. Mindegy, hogy megölni vagy kimenekíteni kell valakit, információt szerezni egy embertől vagy éppen meghackelni egy rendszert, a folyamat mindig ugyanaz. Pontosan ugyanazt fogod csinálni a játék 20. órájában, mint az elsőben. A különböző fegyverek 'levadászása' és feloldása sem segít semmit a dolgon, hiszen hiába tudjuk többféleképpen fejleszteni aktuális lőfegyverünket, ennek csakis a játék végén, illetve majd a DLC-k során lehet értelme, hiszen a végigjátszás alatt folyamatosan jobb és jobb eszközöket szerzünk.
Technikai frontom sem domborít a játék. Bár a látványra nem lehet panaszunk, az ellenfelek borzasztóan buták, az első napokban rengeteg volt a bug és kifagyástól sem riadt vissza a játék. Ami viszont a leginkább érthetetlenek, azok az átvezető videók. Egyrészt sokszor nagyon gagyik az animációk, röhejesen rossz szövegeket írtak meg az egyes karaktereknek, de ami a legjobban irritáló lehet, hogy nem folyamatos a párbeszéd. Egy-egy válasz között, mintha bufferelne a két karakter, gondolkodna, hogy vajon mit is kellene most erre válaszolni, aztán egyszer csak megszülik a következő pár soros bugyutaságot.
A játékot a Bo3-as meccseket kínáló, 4v4 multi sem menti meg. Ideig óráig ez is izgalmas, de a 10. meccs környékén már elfogja az embert az unalom, a 20. meccsnél pedig inkább visszamegy a szokásos multis címeket nyüstölni. 

Összességében, nekem egy hatalmas csalódás volt a Breakpoint. Valóban nem csak egy Wildlands 1.5-ről beszélünk, de ez a játék még így sem áll össze teljes egésszé. Az pedig egyenesen megkérdőjelezhető, hogy lehet-e egy játékot Ghost Recon-nak hívni, csak azért mert a benne szereplő katonai egységek a Ghost nevet viselik? Szerény véleményem szerint nem. Nem azt mondom, hogy a régi GH játékok védjegyeit kellene visszahoznia  fejlesztőknek, de az a bugyutaság, az az unalom és önismétlés amit a Breakpoint képvisel, semmiképpen sem lehet a Ghost Recon jövője.

OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS! 

Kövess Minket!