WWE 2K20 teszt, avagy a totális katasztrófa megtestesülése

Én nagyon akartam szeretni. Tényleg. De ezt nem lehet.

/A cikk a szerző egyéni, szubjektív véleményét tartalmazza!/

Alapvetően imádom a pankrációt, és nagyon szeretném, hogy legyen már végre belőle egy jó játék. Egy esztendővel ezelőtt volt szerencsém játszani a 19-el is, mely az azt megelőző részekhez egy aprócska fény lehetett volna a fejlesztőknek az alagút végén. Az volt a fény, melynek megfelelő felhasználásával megtörhették volna a 2K széria szörnyű átkát. Erre csináltak valami még borzalmasabbat.

Mielőtt azonban ennyire előre rohannánk, a játék két trailert is kapott, egy élőszereplőset, illetve egy már megszokott gameplay trailert.

Az élőszereplős videóban semmi extra nem tapasztalható, maximum a játékosok dislike rohama a játék szörnyű indítását követően. Látunk benne valós találkozásokat, melyet a fejlesztők átültettek a játékba is, ezzel próbálván megalapozni az idei játék hangulatát.

A gameplay trailer már picit többet próbált átadni a játék hangulatából és érzéseiből, bár ha belerakták volna, hogy milyen hibák várnak ránk, lehet szórakoztatóbb előzetest kaptunk volna. A zenével nem lőttek mellé, teljesen jól illeszkedik a videóhoz, és talán ez lesz a teljes játék egyetlen értékelhető eleme, de erről majd később.

A játék 16-os besorolást kapott és az alap verziója kezdeti ára 60 euró volt, majd az első pár napot követően hamar levitték 50 euróra, bár ezt még mindig sokallom érte. Hogy miért? Erről fogunk most részletesebben beszélni.

Beszéljünk elsőnek a legnagyobb problémáról, ami az egész internetet felkavarta és ami miatt nevetségesnek tartom az árat is. A hibák. Teleportáló létrák, székek, kalapácsok, fizikát meghazudtoló és egyben nem ismerő ring és karakterek, láthatatlanná váló aktatáskák és hihetetlen mozgásanimációval rendelkező hajak. Igen, még a hajak is indokolatlanul sokat lebegnek és mozognak, bár ez túl sok vizet nem zavart, de ne viselkedjen már úgy egy karakter hajszerkezete sem, mintha 30km/órás szélben verekedne. Az egymásba ragadt és egymást ezáltal ölelgető pankrátorokról már nem is beszélve.

A játék megjelenését követő első napok szörnyűen teltek. Volt, hogy komplett mérkőzést vesztettem el valamilyen hiba miatt, vagy mert a bíró épp a levegőben sétált és nem kezdett el időben számolni. Ugyan elkezdtek szép lassan érkezni a hotfixek, melyek vagy váltottak ki további hibákat, vagy nem, aki játszott a játékkal az már látta, hogy nem lehetett eldönteni hogy melyik hiba hol is érkezett a játékba. A hotfixek azonban nem voltak elegendőek a játék stabilitásának megőrzésére.

Ez a rész már sajnos súrolta a játszhatatlanság határát, ha csak nem egy Bug Simulator 2K20-at akartunk eredetileg vásárolni pénzünkért, és az egész már addig fajult, míg a konzolgyártók közül a Sony úgy döntött, elkezdi visszafizetni a vásárlók pénzét. Természetesen csak azon játékosokét, akik felkeresik őket és jelzik számukra, hogy játszhatatlan a játék és kérik vissza a pénzüket.Az egész ott tart, hogy jelenleg 49,99 euróért vásárolható meg Steamen PC-re, és közel ennyiért kapható konzolokon is. A Digital Deluxe kiadás 75 euró, a további 5 tartalom a játékért pedig további 70 euróért szerezhető be. Tehát eléggé zsebbenyúlós a történet ahhoz, hogy több, mint 100 euróért a képembe toljanak egy ilyen játékot.

TÖRTÉNET

A történetet minden spoilerezés nélkül fogom boncolgatni, így ha még nem játszottál a játékkal is nyugodtan olvashatod, nem fogsz olyan sorba belefutni, amivel kedvedet szegném majd. Egy teljesen átlagos, kiszámítható és egy idő után monotonná váló történettel kell számolnunk, ami ráadásul több szálon ugrál az időben. Az elején három helyen, majd ezt összekötik két szálba, hogy kicsit érthetőbb legyen. Az első pár fejezetnél még le is köti az ember figyelmét, hogy vajon miről van szó, hogyan jutottak el oda és hasonlók, de a fejezetek között hamar elunja magát az ember. Sok átvezető túlnyújtott, túlzottan erőltetett és kiszámítható, legszívesebben az egyharmadát csak átléptem volna. A történet egy ponton realitását is veszti, de aki követi a pankrációt, az tudja, hogy ezt miért teszi meg, a laikusok szemében azonban az a fejezet nagyon furcsa lehet, hisz teljesen elrugaszkodik a valóságtól. Összegezve a sztori nem rossz, de túlzottan egy hétköznapi klisé, mely hamar unalmassá válik.

GRAFIKA

A grafika egyáltalán nem állja meg a helyét a mai játékok között, és ez már a korábbi részeknél is kritikus pont volt. Ebben a részben sem igazán nyúltak hozzá a játék motorjához, hogy szemmel láthatóan jobb valamit tálaljanak elénk, így sajnos grafikailag még mindig le van maradva jó pár évvel többi társához képest. Néhol a nézőközönség testének vagy arcának egyik fele hiányzik, ami azért valljuk be, nem lenne megengedhető 2019-ben. A karakterválasztásnál csinálhatunk olyan rikító karaktert is, hogy már fájt tőle a szemünk pár perc után.

ZENE

Egy kezemen megszámolom, hogy hány pozitívumot tudok felsorolni a játékban, ami tényleg mint jó pont áll mellette, és ezek közül az egyik a zene. A játék stílusához jól illeszkedik, és szerencsére nem olyan dalok, amiket ne hallgatna szívesen az ember, vagy esetleg ne lenne valamelyest fülbemászó.

POZITÍVUMOK

A pozitívumok közé sorolható a játék zenéje, és hogy az összes híres pankrátor megtalálható benne, tehát szeretnék mégis csak az eredeti WWE hangulatot biztosítani. Ehhez természetesen az eredeti zenéjük és bevonulásuk elengedhetetlen, melyet idén is biztosítottak a fejlesztők. Ezen kívül rengeteg öv van, melyekért megküzdhetünk és akár egy szakadt tornateremben is harcolhatunk, nem csak állandóan a rivaldafényben. A játék szerencsére nem szűkölködik játékmódokban sem a karrier módon kívül, így mindenki megtalálja a saját kedvére valót benne. Pozitívumként kiemelendő még, hogy saját karaktert készíthettünk a karrier módban, kötelező jelleggel kettőt is kellett már az első pillanatban.

NEGATÍVUMOK

Sajnos ide tartozik a történet, a grafika, a hibák végének szinte láthatatlan sora. A látványvilág ahogy említettem, jó pár évvel le van maradva, és szinte nincs olyan mérkőzés, ahol ne találkoznánk valamilyen grafikai érdekességgel vagy hibával. A játék nem túlzottan kezdőbarát, avagy ha nem játszottál az előző részekkel, elég nagy bajban leszel, hogy mit hogyan is kellene csinálni. Nincs tutorial, nincs training, hogy ezeket bárhol megtanuld, tippek azok vannak, de azért mégsem ugyan az a kettő. A karakterkészítés maga mint ötlet pozitívum, a kivitelezés azonban borzalmas, szóval ezen része meg már negatívum. Unalmas és kevés választási lehetőségeket biztosít, ha ennyire nincs ötlet a fejlesztőknél, nézzenek meg egy Sims karakterkészítőt aztán lehet használni az ötleteket. A legnagyobb negatívum azonban az irányítás. Pocsék. Volt szerencsém játszani az előző részekkel, és ott sem volt tökéletes, de itt akár a hátsó felemmel is zongorázhatok a kontrolleren, akkor is az lesz amit a játék akar többségben, avagy vagy összejön egy kombó, vagy nem.

ÖSSZEGZÉS

A 2K Games a WWE 2K19-et követően elkövette a legnagyobb hibát amit tehetett, hogy ezt a félkész játékot így kiadta. Jobb lett volna, ha csúszik és pár hónappal később, de kevesebb hibával érkezik, mert ez így inkább vicces, mintsem élvezhető. Sajnos a fejlesztőknek nincs konkurenciájuk, így minden évben azzal etetik a közösséget, amivel akarják. Talán más cégeknek ideje lenne észrevenniük, hogy mennyi lehetőség rejlik ebben a piacban is, és letenni valami érdemit az asztalra.

A finoman helyet változtató, esetenként Harry Potter édesapjának varázsköpenyét viselő tárgyak, melyek hol teleportálnak, hol eltűnnek, és a hibák nem feltétlenül nyerték el a játékosok tetszését, de ha bekapcsolunk alá egy Benny Hill üldözéses zenét, egész jól szórakozhatunk, bár szerencsére a zene az egyik pont, amire nem panaszkodhatunk a játékban.

Száz szónak is egy a vége, ha szereted a pankrációt: ne vedd meg. Ott a tavalyi rész, sokkal, de sokkal jobb volt, ha még nincs meg, irány a bolt és azt szerezd be, de ezt kerüld el messziről, ha jót akarsz az idegrendszerednek.

OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS!