A második rész alapjátéka szakított New York utcáival, ehelyett Washingtonban és azon belül is a Fehér Házban rendezkedhettünk be. A Warlords of New York DLC-nek köszönhetően azonban ismét ellátogatunk a városba, ami sosem alszik, csak időközben a tél már elmúlt ott is.
Ahogy átrepülünk helikopterrel és a már jól ismert agent Kelsoval az oldalunkon, rögtön akcióba dob a játék, hogy ismertesse velünk kicsit az új környezetet. A DLC több újdonságot is hozott, nézzük mikkel kecsegtet ez az alapjátékba már kissé belefásult játékosok számára.
Az első nagy változás, hogy 30 helyett immáron 40 a maximális szint, illetve értelemszerűen kapunk egy teljesen új pályát is New York képében, mely nagyjából a fele Washingtonnak. Azt érdemes figyelem előtt tartani, hogy ha belekezdünk az itteni kalandokba, nem fogunk tudni visszamenni Washingtonba, amíg nem fejezzük be a fő küldetést vonalát.
Nagy panaszra azonban nem lesz talán okunk, New York hó nélkül sokkal látványosabb, az utcák és az épületek kidolgozottsága pedig önmagában megér egy misét. Egyetlen szívfájdalmam, hogy a Central Park nem került be a játékba, pedig a Washington Monument körüli tájak után itt is szívesen vettem volna egy kis zöldövezetet.
Ami a játékmenetet illeti, sok ismert elem fog itt is visszaköszönni, úgy mint a control pointok foglalása, SHD táskák keresése, rengeteg mellékküldetés is található, a fő vonal azonban Aaron Keenerről szól. Célunk, hogy kiderítsük a helyzetét, amihez előbb 4 kisebb bosson kell átverekednünk magunkat. Mindegyik kis bossnak van egy saját heppje úgymond, egyikük a technikába ásta bele magát, egy másik a robbanószerekért él. Az XP-n felül mindegyikük ad egy-egy új játékszert: egy eldobható digitális klónszerkezetet, sokkoló bombát, ketttejük pedig a sticky bombnak egy-egy változatát. A világot ezek nem fogják megváltani, de egy picit felfrissítik a gadget harcok menetét.
Az ellenfelek MI-je is javult valamennyit a DLC során és ha már ellenfelek, kapunk belőlük eddig nem látott változatokat is. A harc alapjaiban ettől még nem változik, sok shooting gallery pillanatunk lesz, ahol taktikusan váltogatva a fedezéket, ugyanúgy haladhatunk előre, viszont szembe találhatjuk magunkat olykor igencsak kreatív és/vagy agresszív ellenfelekkel, akik meglephetnek minket. Visszatérve még a bossokra, a rengeteg mob is tükrözi majd a személyiségüket, akiken át kell verekednünk magunkat, szóval jobb ha felkészülünk.
Említettük már a maximum szinte, ami a DLC-vel együtt 40 lett, nos ez csak részben igaz. A 40-es szint elérésével, illetve a fő küldetés teljesítésével kapunk egy órát Keenertől, ami feloldja lényegében az endgame-et számunkra. Az óra, hasonlóan a karakterünkhöz korábban, XP alapján szintet lép és minden szint után egy elosztható pontot kapunk, amivel a statjainkat növelhetjük. Összesen négy fő kategóriát kapunk, illetve egy kis kiegészítést, amivel nyersanyagokat kapunk, ez utóbbi egy kicsit értelmetlennek tűnik, de valószínűleg a grind-mániákusok ellen van, így lassabban érjük el a maximális szintet. A 4 fő kategóriában 4 alkategória található, egyenként 50 ponttal, vagyis ez 800 szintet jelent, plusz a nyersanyagos rész, melyet minden 5. Szinten kapunk, az összesen 1000, tehát egy darabig el leszünk vele. Néhány küldetés kap Legendary szintet is, ahol nem csak az ellenfelek statjai, de a gondolkodása is változik, természetesen a mi kárunkra, azaz nehezebb lesz átverekedni magunkat rajta.
Az egyik kiemelten pozitív része a DLC-nek a fegyverek statisztikai rendszerének megújítása, mely az alapjátékot is ugyanúgy érinti. Sokkal egyszerűbb és érthetőbb lett minden fegyver, páncél és mod statja, így az újabb játékosok sem lesznek annyira elveszve benne, míg a változatosság továbbra is megmarad. Egy-két statnál persze még mindig vakarhatják egyesek a fejüket, hogy akkor ez most pontosan mit is jelent, de a wiki oldalak ebben eléggé könnyen a segítségünkre lehetnek.
Pár apró hibája ugyan továbbra is van, akad egy “miniboss” lángszóróval, akit kínosan gyakran fogunk látni New Yorkban, egy-két bug felütheti a fejét és maga a főküldetés vonal nem a leghosszabb, de ha élvezted az alapjátékot, akkor mindenképp javasoljuk ezt is.
A kisebb hibák mellett sok pozitív oldala is van, az új SHD level rendszer pedig gondoskodik arról, hogy a játékot ne lehessen egyhamar “kivinni”. Az tény, hogy grindolás közben jó eséllyel viszonylag gyakran fogjuk látogatni ugyanazokat a helyszíneket, de aki már játszott hasonlóval, az bizonyára tisztában van ezzel.
Összességében a DLC sok finomítást hozott a játékban, melyekre egyesével részletesen nem térnénk ki, de javítottak a Dark Zone működésén, a UI/HUD átláthatóságán és hozott új fegyvereket is. Ha valaha is gondolkoztál a The Division 2 kipróbálásán, talán most lenne a legjobb idő belevágni.
OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS!