Hányan mondhatják el magukról, hogy egyszerre vannak jelen a FIFA-ban, a Football Managerben, illetve közreműködtek egy hivatalos játék zenéjében is? Nem sokan, sőt, egyetlen személy érte ezt csak el.
Matt Robinson, a Dagenham & Redbridge 26 éves középpályása professzionális futballistának számít, hiszen az általa oly szeretett labdarúgásból él meg. Nagyjából minden reggel 6-kor kel, megreggelizik és nekiáll edzeni, akárcsak a pályatársai. Az utolsó együttesébe 2016-ban igazolt át és azóta 126 mérkőzésen egy gólig jutott. Egy 2:1-re elveszített találkozón talált be a 92. percben a Hartlepool ellen a 2018/19-es szezonban, és akkor ő viselte a csapatkapitányi karszalagot is. Karrierje során eddig egyébként hétszer talált a hálóban hét meccsen, ebből egyébként ötöt megnyert az akutális csapatával.
Eddig semmi különleges nem lenne az élettörténetében, viszont az ő beceneve a Kamakaze is. Ugyanis van egy másik foglalkozása is a brit fenegyereknek, szabadidejében igazi művész, méghozzá zenéket készít, melyekben maga is előadó. A Leicesterben született játékos a The Foxes akadémiára járt, gyerekkorának nagy részét ott töltötte, és egész jól beletanult a zene világába. Jó néhány számot készített már azóta, elég csak a Last Nightra gondolni, melyet massppeals-szal együtt hozott össze. És nem is olyan rég, talán álmában sem gondolta, de felkérték őt, hogy szerepeljen a FIFA20 soundtrackjén. 2019 elején kapott egy megkeresést az EA Sports-tól, melyet ő csak úgy hívott, hogy egy álma vált valóra.
"El sem hittem az elején, olyan volt mint egy álom. Azt gondoltam, hogy ez nem lehet igaz. Először mikor üzentek igazából azt hittem, hogy viccelnek vagy csak valaki így akart kicsalni tőlem zenét. Aztán rá kellett döbbenjek, én vagyok az első futballista, akinek a zenéje megjelenik a FIFA-ban. Elképesztő mérföldkő ez számomra."
Nem volt azért zökkenőmentes, hogy eljusson idáig. Tinédzserként a Leicester City ifjúsági csapatában játszott, mielőtt kétéves szerződéssel csatlakozott volna a Football League One osztályában szereplő Luton Town csapatához, de értékes tapasztalatokat szerzett később kölcsönként a Grimsby Townban és a Kenilworth Roadban is. De a futballpályától távol Matt egy másik világgal is megismerkedett, ekkor találkozott a grime zenei műfajjal, ami nagyjából így jellemezhető: A grime a szegénységből, a mocsokból jött létre. Azokhoz a fiatal srácokhoz szólt, akik a lakótelepi nyomorban éltek, kilátástalanul, nulla jövőképpel, esélytelenül egy jobb élet reményében. A Kamakaze művésznév alatt, amelyet eredetileg helytelenül írt, de úgy döntött mégis megtartja, kiadta egy csupa freestyle rappet tartalmazó lemezét. Jó néhány évébe telt viszont, hogy egyáltalán felfigyeljenek rá. Azonban a kemény munka meghozta gyümölcsét, és elindult felfelé a karrierje
"Ahogyan észrevettem, olyan volt számomra is ez az út, mint a legtöbb rapper esetében, kivéve hogy jóval több időbe telt, mire felfedeztek. Érdekes egyébként, hiszen manapság sokszor egy feltörekvő előadó csak elnyom bár beatet és máris rákattannak az emberek, onnan pedig már beindul a pályafutása. Amióta valójában én is benne vagyok ebben az iparágban én még nem tartok ott, de keményen dolgoztam annak érdekében, hogy itt tarthassak, ahol jelenleg."
Miközben teljes munkaidejében labdarúgó, azért marad ideje bőven a zenélésre, és nem kevés zenét adott már ki a kezei közül Robinson. Köztük vannak például a „Coldeine”, a „Memories” és az utóbbi időben a „On Fire”, a Big Zuu és Capo Lee terjedt el jobban a neten. Emellett több felkérést is kapott, hogy olyan Youtube csatornákon szerepeljen, mint a BBC Radio1 Xtra Fire's Booth vagy a JDZ Media és az SBTV. De a prioritás számára továbbra is a futball.
"Ha bármilyen zenei munkám van, stúdiózás például vagy bármi más, akkor ezeket délután vagy szabadnapokon oldom meg. Azért priorizálom a labdarúgást, mert ez a fő bevételi forrásom ezért, ha zavarja a felkészülésem vagy a menetrendet, akkor szüneteltetem a fellépéseket és az egyéb ezzel kapcsolatos dolgokat."
Mit gondolnak vajon a csapattársai és a csapat vezetése a kettős életéről?
"A társak mögöttem állnak ebben, viszont a vezetés úgy gondolja, hogy ez egy vicc. Sokan egyszerűen nem tudnak elképzelni a színpadon, ennyi az egész. Persze egyszer egy győzelem után elnyomtam a srácoknak az egyik zeném, és akkor már pozitívan változott meg a véleményük rólam. Egyelőre élvezem így az életem, és még nagyon sok futballt és zenét szeretnék a jövőben is."
OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS!