Tiny Tina's Wonderlands teszt - Az alternatív Borderlands kaland

Érdekes fúzióval állt elő a Gearbox Software, ami egyszer már kisebb volumenben bizonyított, de vajon helyt tud állni önálló játékként is? Nálunk járt a Tiny Tina's Wonderlands!

Amikor megláttam a Tiny Tina's Wonderlands bejelentését, tudtam, hogy ezzel a játékkal én játszani akarok. A sok év alatt, amit a videójátékok bűvöletében töltöttem, kitapasztaltam, hogy mi az az izgatottság, amit ha egy játék bejelentése kivált belőlem, tényleg játszani is fogok vele. A száz és száz Borderlands kalanddal töltött játékóra után a Tiny Tina's Wonderlands egyértelműen megugrotta ezt a szintet. A címnek már volt egy előzményrésze, a Tiny Tina's Assault on Dragon Keep: A Wonderlands One-Shot Adventure egy Borderlands 2 DLC-ként látta meg a napvilágot, viszont akkora sikert aratott, hogy a fejlesztők önálló játékként is kiadták, persze alig néhány óra kalandot kínál. Ezt a hiányosággot (is) hivatott pótolni a Tiny Tina's Wonderlands, mely tejesértékű játékként készült el.

Az alapfelállás

A Tiny Tina's Wonderlandsben egy asztali szerepjátékba csöppenünk bele, persze ez magának a címnek a kategóriáján mit sem változtat, ugyanúgy egy looter-shooter, az atmoszféra viszont ezt tükrözi. Ahogy rányomunk a start gombra, egy karaktergenerálási felületen találjuk magunkat, ami maximálisan az RPG játékokat idézi, hiszen még azt is megadhatjuk, hogy mekkora orra, füle legyen az emberünknek, vagy épp mennyire álljanak szét a szemei. Természetesen különböző class-ok közül választhatunk, annak függvényében, hogy inkább a közelharcot, a távolsági harcot, vagy a mágiát részesítjük előnyben. Persze ez is olyan Borderlandsesen van tálalva, ugyanis minden classnak van egy saját kis eredettörténete, amit nem lehet nevetés nélkül elolvasni.

A játékmenet

Fontos megjegyezni, hogy a Tiny Tina's Wonderlands egy spin-off, ami elsősorban a játék világának összetételén mutatkozik meg. Csontvázak, mágikus lények, régies falvak, kalózhajók, mesebeli erdők és még rengeteg klasszikus szerepjátékos terület és ellenfél várja a játékosokat. Akik itt Psycho enemyket vártak, ők csalódni fognak. A világot leszámítva viszont a játékmenet egy az egyben a korábbi részeket idézi, ugyanúgy szintezünk, ugyanúgy kitehetünk egy perk pontot, menedzseljük az inventorynkat a sok trash itemtől, amit az út során begyűjtünk, és próbálunk minél badassebb felszerelést összeszedni, hogy hamarabb jussunk túl az ellenfeleinken. Cuccokból pedig van is bőven, egy ponton túl már a zöld és kék cuccokért is alig akarunk lehajolni.

Én magam nagyon szeretem a kockadobásra alapuló társasjátékokat, így üdvözölve fogadtam a loot szerzés egy új formáját a címben, ami nem más, mint a 20 oldalú dobókocka. A világban szerteszét rengeteg ilyen kocka várja, hogy megpörgessük, majd a szerencsénknek megfelelően dobjon nekünk valami finomat. Nem nehéz kitalálni, hogy minél nagyobb a szám, annál jobb lootra számíthatunk, bár a 20 oldal inkább csak a szerepjáték stílus miatt lehetett indokolt, ugyanis a 13-as és a 14-es dobás között nem mondanám, hogy bármilyen különbség is van. Szóval loot az van rogyásig, a játék elején túlzás nélkül 5 percenként cserélhetőek a fegyverek, és ha már fegyverekről van szó, érdemes ezekre is kitérni. Nekem egy borzasztó szimpatikus apróság, hogy a gránátmodokat varázsmodokra cserélték, így ez sokkal jobban illeszkedik az atmoszfréba, bár kétségtelen, hogy a fegyvereket már nem alakították ilyen módon. Vannak stukkerek, amik hébe-hóba próbálják hozni az asztali szerepjáték feelinget, például nyílpuskaszerűen viselkednek, de van olyan is, ami erre fittyethány, mert fűrészlapok armadáját köpi az ellenfelekre.

Többen ez is jobb

Szerencsére a Gearbox nem engedett abból a jól bevált formulából, hogy a Borderlands címek coop heavy játékok, a Tiny Tina's Wonderlands kalandjaiba ugyanúgy barátainkkal közösen vethetjük bele magunkat. Bár maguk a küldetések effektíve nem igényelnek nagy együttműködést, minimális kombókat összehozhatunk a különböző karakterek képesseivel, és Tina őrült poénjain is mégis csak jobb együtt nevetni. A történetmesélés szerintem remekül lett felépítve, bár azért nem mehetek amellett szó nélkül, hogy a résztvevők időről időre túl sokat dumálnak. A főszál mellett borzasztó sok mellékküldetés is található, a Gearbox pedig ennek a rendszerén is sikeresen csavart egyet, ugyanis betettek az Overworld mapnak nevezett elemet, amin túlméretes fejű miniemberekként szaladhatunk egyik területről a másikra, meghatározva vele a következő tevékenységünket. Az Overworld ösvényein veszélyek, jutalmak és további kalandok tucatjai leselkednek ránk, érdemes például vigyázni a magas fűvel...

Van, ami öröklödő...

Bár a Tiny Tina's Wonderlands egy remek kalandot kínál, azért vannak olyan apróságok, amik picit belerondítanak az összképbe. A SH!FT hálózata egy katasztrófa, az összecsatlakozás az ismerősökkel egy igazi tortúra, amire nincs is ráhatásunk, volt olyan, hogy többszörös újraindítás után kegyelmezett csak meg nekünk a hálózat istene. Játékon belül sem tudtam elmenni a minimap kétértelmű jelzései mellett, sokszor egyáltalán nem könnyű rájönni, hogy mit is akar közölni velünk, merre menjünk. Illetve az ellenfelek scale-elődését is még a frusztráló kategóriába tenném, nagyon kevés alkalom volt, amikor úgy éreztem, hogy a szintlépéseimmel, vagy egy új fegyver behúzásával erősödtem, mert amúgy mindent, mindenkit pontosan ugyanannyi ideig tart ledarálni, mint 5 szinttel korábban, és ez felvet az emberben egy kényelmetlen érzést.

Summa...

Ahhoz képest, hogy egy spinoff játékról beszélünk, a 60 eurós árcédulát picit erősnek érzem, de egy árakció keretein belül mindenképp melegen ajánlom a Tiny Tina's Wonderlandset azoknak, akik szeretek a Borderlands játékokat. Az atmoszféra fantasztikus, nekem kifejezetten tetszett, hogy egy alternatív világba kalauzol el a cím, és bár vannak stikliei, technikailag a játék rendben van, ami valljuk be, már félsiker egy új megjelenésnél. Az összpontszám: 8/10.

OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS! 

Kövess Minket!



Gamer szótár