Ismét igazságot tehetünk, de nem úgy, ahogyan szeretnénk:  Lost Judgment PC teszt

Ismét igazságot tehetünk, de nem úgy, ahogyan szeretnénk: Lost Judgment PC teszt

Ismered azt a történetet, amikor a Daru és a Tigris ügyvédnek áll, majd egy rossz döntés miatt inkább mégiscsak felhagy ezzel a hivatással, hogy aztán detektívnek állva kapja el a rosszfiúk grabancát?

Így talán nem, viszont ha azt mondom, hogy Judgment, akkor már egy fokkal biztosan jobb a helyzet, hiszen a Yakuza spin-off játék főszereplője, Takayuki Yagami röviden és tömören ezt az utat járja be, majd miután lekapcsol egy könyörtelen gyógyszerfejlesztési hálózatot, új kalandba bonyolódik. A Lost Judgment ott folytatja, ahol abbahagyja, hiszen elődje minden pozitívumával fel van vértezve, ráadásul egyértelműen igaz rá az, hogy ugyanabban a köntösben egy sokkal bővebb tartalommal rukkol elő. A grafika alapvetően nem sokat változott, az arcok viszont még részletesebbek, a fények is egy kicsit élethűbbek és élettel telibbek, de összességében hozza a már előző részre is jellemző pazar külsőt a játék. A hangok szintén jól működnek, az eredeti japán szinkron előtt pedig le a kalappal, sokat dob az élményen, ha ezen a nyelven hallgatja végig az ember a történetet, még akkor is, ha nem feltétlenül rajong a japán nyelvért. Az továbbra is bosszantó viszont, hogy még a fő sztoriszálban is akadnak olyan küldetések, melyeknél lusták voltak a Ryu Ga Gotoku Studio munkatársai elkészíteni a szinkront, így pusztán az olvasás egy idő után, főleg a mellék küldetéseknél tényleg frusztrációt okozhat.

Minden összefügg mindennel

A történet ott kezdődik, hogy egy szétrohadt hullára bukkannak egy elhagyatott épületben, miközben egy 50-es éveiben járó rendőr szexuális zaklatás miatt ül a vádlottak padján, majd a tárgyalás végén közli, hogy ki az az illető, akit megtaláltak egy székhez kötözve. Majd az is kiderül, hogy az ő fiát egy középiskolában addig szekáltak a társai, míg végül öngyilkosságot követett el. Ennek apropóján az eddig megismert Kamurucsót elhagyva utunk a körülbelül másfélszer akkora Yokohamába vezet, ahol Sugiura és Tsukumo saját detektív irodát nyitott, így ők is újra a segítségünkre lesznek az ügy felgöngyölítése során. Az ügy pedig amilyen egyszerűnek tűnik, ismét olyan bonyolulttá válik, ráadásul sorra derülnek ki az újabb összefüggések és végül az ember megint arra eszmél, hogy teljes mértékben beszippantotta a sztori. Mert hogy a történet megint nagyon erősre sikeredett, a karakterek, a párbeszédek és az esetek megoldásai ismét teljesen filmszerűre és kiválóra sikeredtek. A forgatókönyv tehát ismét jól sikerült, sőt, azt kell, hogy mondjam, egy jóval emberközelibb cselekményt kapunk a fejlesztőktől. Abszolút fennáll az a helyzet, hogy itt senki sem az, akinek elsőre látszik. A legjobb pedig az egészben, hogy a nyomozások és a követések mellett bekerült a lopakodás is a játékba. Ilyenkor észrevétlenül kell átsurrannunk egyik pontból a másikba vagy éppen bejutnunk egy jól őrzött helyre. Ez a része a programnak egyébként elég mókás, hiszen előre meghatározott helyekre dobálhatunk érméket, amivel megzavarhatjuk az őröket vagy éppen füstbombát dobva az arcukba juthatunk át rajtuk. Mindenesetre itt azért az alapoktól eltekintve nem igazán foglalkoztak a komplettebb mechanikával. Ami még mindenképpen érdekes az a mászás, no nem kell egyből Tomb Raideres szituációkra gondolni, de időnként egy-egy helyszínt csak a falakra szerelt csöveken haladva közelíthetünk meg. Ilyenkor megjelenik a fejünk felett egy stamina csík, ami egyfolytában fogy, de nem kell attól tartani, hogy idő előtt nullázódik és lezuhanunk, mert minden esetben bőven teljesíthető pihenés nélkül is az adott szakasz.

Hogy ne unatkozzunk

Az új helyszín egy további újdonsággal is bővíti a tevékenységeink sorát, ugyanis a szimpla mellékküldetések mellett egy középiskola mindennapjaiban is tevékenyen résztvehetünk, a nyomozáson túl persze. Itt pedig aztán kiderül, hogy van magánnyomzó klub, tánccsoport, melyben természetesen mi is megmutathatjuk mekkora császárok vagyunk a parketten, de a kosárcsapat, robotika fakultáció vagy akár e-sport körbe is betekintést nyerhetünk. Emellett természetesen érdekes feladatokat is megoldhatunk a diák klubok számára, ami így jócskán megdobja a változatosságot és a játékidőt is, ha mindent alaposan teljesíteni szeretnénk. A városban is van mit tenni egyébként, hiszen a továbbfejlesztett VR élményen túl kaszinózhatunk, vásárolgathatunk különböző kiegészítőket, kajákat, csecsebecséket is. A kiegészítőknek pedig azért lesz nagy szerepe, mert a Lost Judgmentben már ötféle extra cuccot is rápakolhatunk Yagamira. Sajnos ez vizuálisan nem látszódik, tehát hiába lesz egy király kabátunk, ami ilyen vagy olyan pluszot ad a karakterünknek, ugyanúgy a jól megszokott fekete dzsekiben rohangál majd főszereplőnk.

Leszámolás Yokohamában

A bunyó finomodott az előző részhez képest, bár a legtöbb mozdulat megmaradt a Judgmentből, azért akad néhány új ütés, rúgás vagy ex-mozdulat is, melyekkel hatalmas sebzést lehet bevinni a keménykedő ellenfeleknek vagy éppen véglegesen a földre is lehet teríteni őket. Kimondottan boss fightból kevesebb van a játékban és azok sem olyan nehezek, bár egy-két esetben hardon egy-egy főnök meg tudott izzasztani, de az is inkább annak volt köszönhető, hogy egy csomó csatlósával együtt kellett kipofozni őt. A Tigris és a Daru harcstílus mellett megjelenik a Kígyó is, ami leginkább a védekezésre és az ellentámadásokra hajaz, mivel egyértelműen az aikido ihlette. Emellett még rá lehet lelni a boxolásra is és ezzel együtt 4 féle harcművészetben lehet móresre tanítani a gazfickókat. Mondanom sem kell, rengeteg xp-re van szüksége az embernek, ha minden egyes képességet vagy extra tulajdonságot meg akar szerezni, épp ezért sem feltétlenül érdemes csak a fő sztorira koncentrálni, hiszen a mellékküldetések is aranyat érhetnek.

Sok tekintetben tehát tovább finomodott a Lost Judgment az előző epizódhoz képest, de olyan hú de nagy újdonságot nem hozott magával. Ettől függetlenül a történet komolysága és mélysége, az élő-lélegző város, a megannyi küldetés, az új helyszín, az iskola és a hozzátartozó sokféle tevékenység bőven megéri a pénzét. Alsó hangon bele lehet rakni 40 órát és akkor még nagyon finom voltam, hiszen ennek a többszöröse vár arra, aki ától-cettig ki akarja játszani.

OSZD MEG VELÜNK A VÉLEMÉNYED HOZZÁSZÓLÁSBAN! KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS! 

Kövess Minket!