Scorsese szerint manapság már nem tiszteljük a mozit

A Barbenheimer viszont némi reményt adhat egy másfajta mozi kialakulására, ami különbözik attól, ami az elmúlt 20 évben ismertünk.

Martin Scorsese ugyan nem látta Greta Gerwig Barbie vagy Christopher Nolan Oppenheimer című filmjét, ennek ellenére a Hindustan Timesnak adott interjújában emelkedett hangnemben beszélt a Barbenheimer jelenséggel kapcsolatban. Scorsese maga is kötődik a Barbie-hoz, mivel a főszereplője és producere a Wall Street farkasában is feltűnő Margot Robbie volt, és a produkció operatőre az a Rodrigo Prieto volt, aki együtt dolgozott vele a Megfojtott virágok (Killers of the Flower Moon) című művén.

„Úgy gondolom, hogy az Oppenheimer és a Barbie kombinációja eléggé különleges volt. Úgy tűnt, hogy – utálom ezt a kifejezést – ez egy 'tökéletes vihar' volt (a tökéletes vihart az amerikaiak olyan események vagy dolgok láncolatára használják, amelyek szokatlanul rossz vagy erőteljes eredményt hoznak – a szerk.). A megfelelő időben hozták őket össze. És a legfontosabb dolog az, hogy az emberek elmentek megnézni ezeket a moziban. És szerintem ez csodálatos.”

Ezeket olvastad már?

A Barbie 1,4 milliárd dolláros bevétellel a Warner Bros. történetének legnagyobb bevételt hozó alkotása lett, míg az Oppenheimer szintén hatalmas sikert aratott a Universal számára, világszerte 939 millió dollárt hozott a konyhára, ami hallatlan összeg egy háromórás, R-besorolású életrajzi dráma esetében. A két kasszasiker együttesen több, mint 2,3 milliárd dollárt termelt.

"Ahogy tökéletesen illeszkedtek egymáshoz, egy ilyen szórakoztató film, pusztán az élénk színeivel és egy ilyen komoly és erős alkotás, amely nagyjából a civilizációnk végének veszélyéről szól – nem is lehetne különbözőbb filmeket összeereszteni. Ez némi reményt ad egy másfajta mozi kialakulására, ami különbözik attól, ami az elmúlt 20 évben ismertünk, eltekintve a független filmművészetben folyó nagyszerű munkától. Engem ez mindig felháborít, hogy a független filmeket "indie"-nek nevezik. Olyanok, amelyeket csak egy bizonyos fajta embereknek tetszenek, pedig csak meg kéne mutatni őket valahol egy aprócska vásznon...”

Az Oppenheimerhez hasonlóan Scorsese Megfojtott virágokja (Killers of the Flower Moon) is egy történelmi eposz, hosszú játékidővel. A westernfilm 206 percet ölel fel, azaz közel három és fél órát, amivel túltesz Nolan alkotásán is ezen a téren. A legenda pedig el is mondta ezek után a Hindustan Timesnak, hogy nem akar hallani semmilyen panaszt a film hosszával kapcsolatban.

„Az emberek azt mondják, hogy jaj három óra, de ugyan már, a tévé elé simán leülnék és öt órán keresztül néznek valamit. Emellett sokan vannak, akik 3,5 órás előadásokat tekintenek meg színházakban. Igazi színészek vannak a színpadon, szóval nem lehet csak úgy felállni és sétálgatni. Megtiszteled őket. Adjanak tiszteletet a mozinak is.”

James Cameron hasonló gondolatokat osztott meg, amikor néhány mozilátogató panaszkodott az Avatar: A víz útja háromórás játékideje miatt.

„Nem akarom, hogy bárki is nyafogjon a hossza miatt, amikor nyolc órán át ülnek és nézik a [tévét]. Ezt a részét már szinte megírhatom a kritikának: 'A gyötrelmesen hosszú, háromórás film...' Ugyan már, én végignéztem, ahogy a gyerekeim leülnek és öt egyórás epizódot ledarálnak egymás után. Itt van a nagy társadalmi paradigmaváltás, aminek meg kell történnie: nem baj, ha felállunk és elmegyünk pisilni.”

Scorsese Megfojtott virágok (Killers of the Flower Moon) október 20-án kerül a mozikba az Apple és a Paramount forgalmazásában.