Egyetlen Stephen King-adaptációnak sikerült eddig Oscar-díjat nyernie

Bár a Stephen King-feldolgozásokból Dunát lehetne rekeszteni, a szakma nem halmozta el díjakkal a horrorkirály mozgóképes adaptációt.

Hollywood már évizedek óta szállítja a jobb-rosszabb adaptációkat Stephen King történeteiből: szám szerint körülbelül 85 film és sorozat készült már a szerző regényeiből, ráadásul jó néhányon jelenleg is dolgoznak a filmesek, többek közt az író legendás fantasyszériáján, A Setét Tornyon is. A sort Brian De Palma indította meg 1976-ban, amikor filmet készített King először megjelent regényéből, a Carrie-ből. A Sissy Spacek főszereplésével készült alkotást két Oscar-díjra is jelölték, hamarosan pedig olyan rendezők álltak sorba King történeteiért, mint Stanley Kubrick, John Carpenter és David Cronenberg.

Az amerikai szerző tehát idejekorán bebizonyította, hogy a kisujjában van a horror műfaj, 1982-ben pedig befutott az Állj ki mellettem! című kisregény is, amely megmutatta, hogy King nem csak az ijesztgetéshez ért. A történetből Rob Reiner készített filmet néhány évvel később Állj mellém! címmel, ami óriási sikert aratott, a legjobb adaptált forgatókönyvért járó Oscar-díjra is jelölte érte a szakma. A szóban forgó film mellett pedig két további King-adaptáció is esélyes volt az Oscar elnyerésére: a Remény rabjait hét(!) Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb film díjára, a Halálsoron pedig négy jelölést kapott, és szintén esélyes volt a legjobb filmnek járó arany szobrocska elnyerésére.

A fentebb említettek közül végül egyiknek sem sikerült elhoznia a filmes szakma legnagyobb elismerését, sőt az összes King-adaptáció közül csupán egyetlen egy olyan alkotás akad, ami hazavihette az arany szobrot, ez pedig nem más, mint Rob Reiner Tortúrája.

A Tortúra középpontjában egy népszerű író, Paul Sheldon (James Caan) áll, aki épp végzett népszerű könyvsorozatának soron következő kötetével egy hegyvidéki hotelben, amikor autóval útnak indul a közeli városba, hogy elvigye a szerkesztőnek a kéziratot, ám útközben balesetet szenved. Az írót egy szakképzett ápolónő, Annie Wilkes találja meg, és szabadítja ki a járműből, majd elviszi a házába, hogy ott lábadozzon. Sheldon először hálás a nőnek, hogy megmentette az életét, időközben pedig az is kiderül, hogy Annie hogy, hogy nem az író nagy rajongója. Bár a nő látszólag a gondját viseli, egyre furcsábban kezd viselkedni, erős hangulatingadozásai lesznek, és amikor kiderül számára, hogy Sheldon nem folytatja tovább az imádott Misery könyvsorozatát, kiakad, és elmondja a férfinak, hogy senki nem tudja, hogy ő itt van, és csakis rajta áll vagy bukik Sheldon felépülése. Annie végül arra kényszeríti az írót, hogy új könyvet írjon, amiben nem hal meg Misery.

Bár a Tortúrában semmi természetfeletti nincs, kétségkívül az egyik legnyomasztóbb és legerősebb Stephen King-adaptációról van szó, ami nagyban köszönhető Kathy Bates fantasztikus alakításának, aki Annie-t játszotta a történetben. Bates olyannyira jól hozta a mentálisan sérült, megszállott rajongót, hogy elnyerte vele a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat, valamint egy Golden Globe-ot is besöpört. Ezzel pedig az 1990-ben készült Tortúra lett az egyetlen olyan King-adaptáció, amit eddig az Akadémia is elismert. 

Borítókép forrása: New Line Cinema, Warner Bros. Pictures