Mégis mi köze van Jokernek Victor Hugóhoz?

Első hallásra talán semmi, pedig Victor Hugo amellett, hogy megírta A nyomorultakat és A Notre Dame-i toronyőrt, közvetve Joker karakterének megalkotásához is hozzájárult.

Joker a sötét lovag legnépszerűbb ellensége, aki a Batman képregény első számában debütált, amit 1940. április 25-én adott ki a DC Comics. A gyilkos tréfamestert Bill Finger, Bob Kane és Jerry Robinson közösen hozták össze, és bár a karaktert több személyből gyúrták össze, fő inspirációként Victor Hugo egyik regényének főhőse szolgált számukra. 

A francia romantikus író világhírű regénye, A nevető ember 1869 áprilisában jelent meg L'Homme qui rit címmel. A történet szerint a 17. század végén, Angliában járunk, egy téli napon Ursus, a filozófus és bűvész egy gyermeket talál, akinek a száját csúnyán megcsonkították, és úgy néz ki, mintha szüntelen mosolyogna, mellette pedig egy vak kislány üldögél. Ursus mindkettőt örökbe fogadja, a fiú a Gwynplaine, a lány a Dea nevet kapja tőle. Amikor a két fiatal felnő, egymásba szeretnek, időközben pedig arra is fény derül, hogy főhősünk, a Nevető Ember egy lord fia, akinek el kell foglalnia a helyét a lordok házában.

Bár a fenti sorokat olvasva akár pozitív végkifejletűnek is gondolhatnánk Victor Hugo klasszikusát, A nevető ember nem happy enddel zárul. A főhős megcsonkított, groteszk külseje mögött ugyan egy talpig becsületes, bátor jellem lapul, a romlott, embertelen társadalom végül Dea és Gwynplaine vesztét okozza.

Bár jellemileg az égvilágon semmi közös nincs Victor Hugo tragikus főhősében és Jokerben, a bűn bohóchercegének fő inspirálója mégis a Nevető Ember volt. Egészen pontosan a regény adaptációja, a Conrad Veidt főszereplésével készült 1928-as némafilm volt az, ami az alkotókat arra sarkallta, hogy Joker is eltorzult arccal jelenjen meg a rajzolt oldalakon. 

Borítókép forrása: Universal Pictures/Részlet A nevető ember című filmből