Halott állatok szájába adott szavakat a mesterséges intelligencia

Halott kiállítási állatok mesélnek az életükről egy Cambridge-i kiállításon. 

Több mint egy hónapig ad otthont a Cambridge-i Egyetem Állattani Múzeuma több tucat kiállítási állatnak egy elpusztult amerikai csótánytól elkezdve egy dodó madár maradványain át egy kitömött vörös pandáig. Bár ez már önmagában is izgalmasan hangzik, a kiállítás egyik nagy különlegessége a mesterséges intelligencia, ami hangot ad az elpusztult állatok szájába.

A látogatók a mobiltelefonjukon keresztül hallgathatják meg a személyiséggel és akcentussal felvértezett állatokat, akik többek közt elmondják, hogyan telt az itt töltött idejük és milyen kihívásokkal kellett szembesülniük a Földön – írja a The Guardian. A kiállítás szervezői annak reményében adtak hangot a kihalt vagy a kihalás szélén álló állatoknak, hogy kirántsák a látogatókat abból a közönyből, ami a biológiai sokféleség kapcsán telepedett rájuk. 

„A múzeumok sokféle módon használják az AI-t, de úgy gondoljuk, hogy ez az első olyan alkalmazás, ami a kiállítási tárgy szemszögéből mesél. A kísérlet azt a célt szolgálja, hogy kiderítsük, az emberek másként gondolnak-e, ha az állatok nézőpontját mutatjuk meg. Meg tudjuk változtatni a közvéleményt a csótányról, ha hangot adunk neki?” - nyilatkozta Jack Ashby, a múzeum igazgatóhelyettese. 

A projekt mögött a Nature Perspectives áll, egy olyan cég, amely mesterségesintelligencia-modelleket fejleszt az emberek és a természet közötti kapcsolat megerősítésére. Az algoritmusok minden kiállítási tárgy esetében konkrét információkat kaptak arról, hogy az adott példány hol élt, hol van/volt a természetes élőhelye, és hogyan került a gyűjteménybe, valamint az általa képviselt fajokra vonatkozó összes információt is az MI rendelkezésére bocsátották, ami alapján a szóban forgó technológia megalkotta az adott állat gondolatait.

Jelenleg több cég is dolgozik azon, hogy kihalt állatokat hozzanak vissza az életbe, többek közt a dodó madár, a mamut és a tasmán tigris feltámásztatásán is munkálkodik a tudomány. A kihalt fajok visszahozása esetében elsősorban az úgynevezett genomszerkesztési technológiák jöhetnek szóba, például az úgynevezett CRISPR, amiér a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna 2020-ban a kémiai Nobel-díjat is bezsebelte.

Borítókép forrása: