A Nosferatu olyat lépett, amire eddig csak kevés Drakula-film esetében volt példa

Robert Eggers nem hazudott, amikor azt állította, a Nosferatu vissza fog térni a gyökerekhez.

Drakula gróf karakterét Abraham „Bram” Stoker ír szerző alkotta meg ötödik regényének, az 1897-ben megjelent Drakulának a lapjain. Stoker több évnyi kemény kutatómunkával teremtette meg az irodalomtörténet legismertebb vámpírját, akit nagy valószínűséggel több személyből gyúrt össze. A karakter megalkotásában az író segítségére lehetett a magyar származású Kelet-kutató, Vámbéry Ármin, akitől nagy valószínűséggel először hallhatott III. Vladról, más néven Karóbahúzó Vladról (románul: Vlad Țepeș), akiről a mai napig sokan gondolják úgy, hogy Drakula elsődleges ihletője volt. Habár a román fejedelem harcolt az oszmán terjeszkedés ellen, ezért Romániában Havasalföld védelmezőjeként tekintenek rá, a világtörténelem könyörtelen fejedelemként emlékszik vissza rá: a legenda szerint Vlad Țepeș több tízezer törököt húzatott karóba a Duna mentén, Tepes „erdejének” pedig már a látványa is elég volt, hogy visszatartó erőként hasson a kifáradt oszmán seregre.

A boszorkány, A világítótorony és Az Északi rendezője, Robert Eggers több alkalommal is kifejtette, amit valójában az előzetesek is egyértelművé tettek, hogy az új Nosferatu-film visszatér a gyökerekhez, a cél ugyanis az volt, hogy a vámpírokat ismét félelmetes, hátborzongató lényekként mutassák be. Eggers hű akart maradni a vámpírok eredetéhez, éppen ezért egy olyan lépésre szánta el magát, amit meglehetősen kevés Drakula-film lépett meg előtte. Bár a film nagy részét Csehországban forgatták, Orlok gróf otthonának távoli felvételeit Erdélyben vették fel, egészen konkrétan pedig Vajdahunyad várát is láthatjuk majd a filmben, ahol a legenda szerint Vlad Țepeș hét évig raboskodott.

„Azt akartuk, hogy Erdélyt Erdélyben forgassuk le, ám  ez anyagilag nem lett volna kivitelezhető, de így is készítettünk ott néhány felvételt. Erdély nagy része [a filmben] Csehország, de a legepikusabb tájak igaziból is Erdélyből vannak, köztük az a vár is" – mondta Eggers az Empire magazinnak.

Bár az, hogy egy filmet ott forgatnak le, ahol a cselekmény is játszódik, nem feltétlen megy ritkaságszámba, ám a mozi történetének több mint 80 Drakula-filmje közül csak egy maroknyi (köztük a Drakula 2. - Mennybemenetel, a Drakula 3. - Az örökség, a Dracula 2012 és a Story of My Death) volt olyan, amelyek során a filmhez Erdélyben is készítettek jeleneteket. A Nosferatu egy jelentős részét egyébként a csehországi Pernštejn kastélyban vették fel, ahol a Werner Herzog-féle 1979-es Nosferatu: Az éjszaka fantomját is forgatták. Eggers elmondása szerint egyébként fogalma sem volt arról, hogy az egyik nagy elődje is itt forgatott, sőt tudatosan meg sem nézte a filmet, hogy véletlenül se befolyásolja őt a saját munkájában.

Érdekes adalék, hogy bár Drakula ihletőjének még ma is sokan Vlad Țepeșt tekintik, megoszlanak a vélemények arról, ki is szolgálhatott valójában a vámpír gróf elsődleges inspirációjaként. Egyes vélekedések szerint Bram Stoker sokkal inkább az elviselhetetlen viselkedéséről közismert, nárcisztikus színházigazgatóról, Henry Irvingről mintázhatta Drakulát, mintsem az erdélyi vadjáról, de hatással lehetett rá Mary Shelley Frankensteinje és a legendák szerint a szűz lányok vérében fürdőző Báthory Erzsébet is a karakter megalkotásakor.

Fotó: Focus Features