A közösségi média mellett a hazai sajtótermékek kommentszekcióiban sem lehet majd büntetlenül erőszakkal fenyegetni egymást, ha hatályba lép az új törvény.
„Az internetes agresszió visszaszorításáról” címmel nyújtottak be törvényjavaslatot az országgyűlés igazságügyi bizottságához. Ez akkor válik hivatalos törvényjavaslattá, ha a bizottság benyújtja az országgyűlésnek. Az anyag szerint egyéves szabadságvesztést szabhatnának ki, ha valaki kommentben más halálát, kínzását helyezi kilátásba – írja a Telex.
A lap által idézett javaslat szerint vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő az, aki nagy nyilvánosság előtt kommentben olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, ami beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki. Az indoklás szerint ez nemcsak személyek, hanem embercsoportok, közösségek elleni agresszív megnyilvánulásokra is vonatkozik.
A jogalkotó ezzel a törvénnyel egyértelműen állást foglalna amellett, hogy a gyűlölködő, más személy erőszakos halálát kívánó közlések nem tartoznak a véleménynyilvánítás során megengedhető közlési formák közé. Persze nem kell aggódnia annak, aki ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból, vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás miatt kommentál ilyen jellegű tartalmat, amennyiben nem alkalmas a cselekmény félelemkeltésre. Továbbá annak sem, aki csak lájkol egy ilyen kommentet. Azonban a sértő hozzászólás megosztása nagy nyilvánosság felé már problémás lehet.
A javaslat szövege szerint ha egy internetes sajtótermék kommentelési lehetőséget ad az olvasóknak, úgy köteles szabályzatot alkotni és hatékony megoldást alkalmazni a jogellenes vagy káros, különösen a gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő hozzászólásokkal szembeni fellépésről. Az alkalmazandó szabályokról a Médiatanács ajánlást tesz közzé, az ellenőrzésért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala hatósági hatáskörében felel majd.
A javaslat szerint a törvény egyes részei az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz kétharmados többség szükséges. A törvény 2025. január 1-jén léphet hatályba.