Londonból New Yorkba kevesebb mint egy óra alatt? Elon Musk megoldja!

Musk szerint a tervezett alagutat a korábbi becslések töredékéért, mindössze 20 milliárd dollárból képes lenne kihozni. 

A világ egyik leggazdagabb emberének egyszerre több projektje is fut, az egyik közülük pedig az úgynevezett hyperloop-koncepció, amely bár Musk fejéből pattant ki, nem ő az egyetlen, aki kísérletezik a megvalósításán. A hyperloop a tömegközlekedésben nyithat új távlatokat azáltal, hogy villámgyorsan óriási távok megtételét teszi lehetővé a szárazföldön. A sci-fibe illő ötletet a techguru úgy képzelte el, hogy az utasszállító kapszulák egy légritkított csőben közlekednek, a járműveket pedig lineáris villanymotor hajtja. Bár a hyperloop kapcsán már történtek előrelépések, a Tesla feje most egy olyan ötlettel rukkolt elő, ami kapcsán nem túlzás azt mondani, hogy a történelem legambiciózusabb infrastrukturális elképzelése. 

Musk elképzelése ugyanis az, hogy megvalósítja a transzatlanti alagút ötletét, azaz folyosót épít London és New York között az Atlanti-óceán alatt - számolt be a Business Today. A hírek szerint az üzletember Boring Company névre keresztelt cégén keresztül kivitelezné az alagút megépítését, ráadásul jóval olcsóbban, mint ahogy a korábbi becslések számoltak: Musk szerint akár 20 milliárd dollárból is képes lenne megvalósítani a tervet, amely már évtizedek óta a közbeszéd tárgyát képezi. 

The @boringcompany could do it for 1000X less money https://t.co/IXJY63xUCo

— Elon Musk (@elonmusk) December 10, 2024

A tervezett alagút koncepciójának középpontjában a hyperloop technológia állna, amely lehetővé tenné, hogy a járművek 4800 km/h sebességgel közlekedjenek a folyosóban, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy a jelenlegi nyolc órás repülőút London és New York között egy órára rövidülne a szárazföldön. 

Érdekes adalék, hogy a transzatlanti alagút sci-fibe illő ötlete ténylegesen is egy science fiction történetből származik: a koncepció először Michel Verne, Jules Verne fia 1895-ben megjelent, Un Express de l'avenir (A jövő expressze) című novellájában bukkant fel először. 

Borítókép forrása: Getty Images