A sok remake helyett mi ezt az 5 könyvet ajánljuk inkább Hollywood figyelmébe

Az elmúlt pár évben az álomgyár leginkább csak ismétli önmagát, pedig jónéhány olyan könyv akad még a „fiókban", amely csak arra vár, hogy végre valaki vegye a bátorságot, és mozgóképre adaptálja őket.

Az újdonságban mindig benne rejlik a bukás lehetősége, Hollywood pedig évek óta biztonsági játékot űz azzal, hogy új ötletek helyett inkább a régiekhez nyúl vissza. Millió és egy példát lehetne említeni, hány olyan remake, reboot vagy épp folytatás született az elmúlt pár évben, amelyekre nagyon kár volt pénzt költeniük a stúdióknak, és a jövőben is érkezik jónéhány olyan szuperprodukció, ami pénzügyi szempontból ugyan nem kizárt, hogy sikeres lesz, a létjogosultságuk azonban finoman szólva is megkérdőjelezhető. Ilyen például az HBO készülő Harry Potter-sorozata, amely durván 25 évvel az első film, a Harry Potter és a bölcsek köve után érkezik, így okkal adódik a kérdés, hogy mégis mi értelme van ugyanazt a történetet ilyen rövid időn belül kétszer elmesélni, ráadásul úgy, hogy a filmek a mai napig kulturális hivatkozási pontként szolgálnak. De készülőben van egy Alkonyat-sorozat is a Netflixre, igaz ez abból a szempontból nagyobb újdonság lesz, hogy a tini vámpír l'amour ezúttal animációs formában elevenedik majd meg, a széria pedig a Midnight sun című kötetet dolgozza fel, amelyből ugyan nem készült filmváltozat, de lényegében egy az egyben az első regény átirata, csak ezúttal nem Bella, hanem Edward szemszögén keresztül ismerhetjük meg a sztorit.

Mindez pedig azért bosszantó, mert egy rakat jó könyv várja, hogy végre megfilmesítsék. A fantasy vonalnál maradva most öt olyan regényt mutatunk, amelyek garantáltan nagyot robbannának, ha Hollywood végre bevállalná őket.

Clive Barker: Korbács

Bár a Korbács nem a mainstream közönséget célozza (ahogy lényegében Clive Barker egyik regénye sem), ez a könyv szinte könyörög azért, hogy végre valaki vegye a bátorságot és filmvászonra vigye - vagy épp kisképernyőre. Az 1987-ben megjelent regény középpontjában egy varázsszőnyeg áll, ez azonban senkit ne tévesszen meg, ez a könyv nem egy meseregény, épp ellenkezőleg, egy brutálisan kemény, korlátok nélküli felnőtt tartalom, amit elsősorban olyan rendezők figyelmébe ajánlanánk, mint mondjuk Robert Eggers vagy Ari Aster.

Na de vissza a történethez. A cselekmény tehát egy különleges szőnyeg körül bonyolódik, ebben élnek a mágikus Látólények, akik a szövetbe szőtték magukat és varázsvilágukat, a Fúgát, hogy elrejtőzzenek egy gonosz entitás, a Korbács elől, amely évekkel ezelőtt majdnem kiirtotta az egész világukat. A szőnyeget az Őrzők védték az emberek világában, ám amikor az utolsó is meghalt közülük, megindult a harc a varázstárgy birtoklásáért, amelyre több rosszakarónak is fáj a foga: egyrészt ott van Immacolata, a száműzött a boszorkány, aki halott testvérei szellemével és egy ember-kereskedővel, Shadwelllel igyekszik a szőttest nyomára bukkanni, és ott van a rettegett Korbács is, aki amolyan pallosként folyamatosan ott lebeg a Látólények feje fellett. Bár Barker 1987-ben megjelent regénye tele van természetfeletti lényekkel, a mágiával átitatott történet főszereplői mégis csak emberek: Cal, egy húszas évei közepén járó fiatal férfi, aki véletlenül rálép a szőnyegre, és így részesévé válik a csodának, valamint Suzanne, aki a szőnyeg utolsó Őrzőjének örököse, ezáltal pedig különleges képességek birtokosa.

Dacre Stoker és J. D. Barker: Dracul

J. D. Barker és Dacre Stoker (Bram Stoker dédunokaöccse) közös regénye még 2018-ban került a könyvesboltokba, és azóta sem értjük, hogy nem csapott le még rá Hollywood. A történet főszereplője maga Bram Stoker, a Drakula-könyv írója, a cselekmény azonban még a híres rémregény megírása előtt játszódik. A sztori Bram gyerekkorában veszi kezdetét, ami nem volt épp zökkenőmentes, mivel a fiú egy súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedett - az író a valóságban is egy rejtélyes betegség miatt alig hagyta el az ágyat gyerekként. A fiú azonban éppoly váratlanul, ahogy megbetegedett, meggyógyul, a csodálatos gyógyulást pedig a dadájához, Ellenhez köti, akinek a fiú felépülése után hirtelen nyoma vész. Bram felnőttként Ellen dadus nyomába ered, de nem egyedül teszi mindezt, hanem testvérével Matildával, valamint idősebb testvérük, a későbbi híres orvos, Thornley és a kalandos életű magyar származású kutató, Vámbéry Ármin is segíti őket. A Dracul egy önéletrajzi elemekkel átitatott gótikus rémtörténet, amely nem csak írott formában, de mozgóképen is egészen biztosan remekül működne.

Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna

Kendare Blake 2011-ben megjelent regénye még az Alkonyat-farvizén vált ismertté, a Vérbe öltözött Anna azonban nem csak egy újabb természetfeletti young adult regény volt a sorban. A történet főszereplője egy kamaszfiú, Cas, aki nem egy tipikus tinédzser, abból a szempontból legalábbis semmiképpen, hogy az a munkája, hogy az országot járja, és vérszomjas szellemeket küld át a túlvilágra. Így hozza össze a sors az örökké 16 éves Annával, akit még 1958-ban öltek meg, a gyilkos pedig sosem bűnhődött meg a tettéért. Bár korábban már felmerült egy esetleges adaptáció híre, a dologból végül nem lett semmi, ami nagy kár, tekintve, hogy egy bevállalósabb alkotógárdával, jó színészekkel és látványos díszletekkel egy kifejezetten hangulatos, természetfeletti fantasy születhetett volna belőle.

Warren Ellis: Transmetropolitan

Nem lenne könnyű adaptálni, de ha sikerülne, kétségkívül hatalmasat ütne Warren Ellis kultikus cyberpunk képregénye, amely fikciós jellege ellenére is tűpontos látlelete napjaink korrupt, a demokrácia látszatát fenntartani igyekvő, valójában azonban diktatórikus eszközökkel kormányzó államainak. A 23. században, egy meg nem nevezett metropoliszban járunk, a sztori főszereplője pedig egy Spider Jerusalem nevű, az igazságot mindenek elé helyező újságíró, aki zsigeri gyűlöletet érez az állandóan nyüzsgő, mocskos nagyváros iránt. Főhősönket végül a kötelesség szólítja vissza a városba, két könyvvel ugyanis még tartozik a szerkesztőjének, és jól tudja, hogy a városban tud csak igazán alkotni. A Szó munkatársaként pedig egymás után szállítja a nagy horderejű, leleplező cikkeket, a legnagyobb sztori azonban nem adja magát könnyen: közeleg az elnökválasztás, az egyik jelölt körül pedig hatalmas botrány van készülőben.

R. F. Kuang: Mákháború-trilógia

Nagyszüleinek háborús emlékei és a kínai történelem egyik legsötétebb időszakát alapul véve írta meg a Kantonban született, azóta már Astounding-és Crawford-díjas amerikai író, R. F. Kuang a Mákháború-trilógiát, amely valós és fikciós elemeket egyaránt tartalmaz, és egy Kínára feltűnően hasonlító közegbe repíti az olvasót. A történet főhőse egy háborús árva, Zsin, aki szegény származása ellenére olyan lehetőséget kap, ami csak keveseknek adatik meg: felvételt nyer a birodalom legkiválóbb katonai iskolájába. Zsin azonban - akit minden kétséget kizáróan Mao Ce-tungról mintázott a szerző - nem tudja befejezni az iskolát, mielőtt ugyanis véget érhetne a képzése, kitör egy újabb háború az ópiumért, és Zsint és osztálytársait is a csatába küldik. Kuang könyvtrilógiája egyszerre felnövéstörténet és kőkemény háborús regény, ami többek közt a 20. századi történelem népirtásaira is reflektál - epikus hangvétele miatt mi az Oppenheimert is tető alá hozó Christopher Nolan figyelmébe ajánlanánk.