Igaz történeten alapulna a Squid Game?

A világot letaroló dél-koreai széria decemberben tért vissza a képernyőkre, és kár lenne tagadni, hogy még a folytatás működik. De vajon fikcióról van szó csupán? 

Néhány nappal a Squid Game második etapjának premierjét követően felbukkant egy videó a TikTokon, amely azt állította, hogy 1986-ban tényleg lezajlott egy „valódi” Squid Game „a senki földjén, egy föld alatti bunkerben, ahol embereket tartottak fogva, akiknek a túlélés érdekében játékokat kellett teljesíteniük” - írja a Slash Film a The Korean Times-ra hivatkozva. A videó készítője olyan fotókkal igyekezett alátámasztani állítását, amelyeken egy lepukkant, labirintusszerű előcsarnokot láthatunk színes falakkal, amelyek a Squid Game cukorszerű díszleteire emlékeztetnek. Az erről beszámoló TikTok-videókat több ezren osztják újra és lájkolják, a gond ezzel csupán az, hogy már a kiinduló videóban felhasznált fotók sem igaziak. 

@mscharmie Did you know? The real story is called Brothers Home back in 1986 South Korea. They captured kids, homeless and force to work those who refused to were killed. #squidgame ♬ original sound - Tablewaresph

Bár a szóban forgó képek egy részén valódi rabokat láthatunk a Brothers Home-ból, azaz a Testvérek Otthonából, egy puszani internálótáborból, amely az 1970-es és '80-as években működött, csakhogy a rózsaszín és zöld falú előcsarnokot bemutató képeknek már nincs köze az említett intézményhez, mesterséges intelligenciával készültek, hogy azt a látszatot keltsék, hogy a sorozat igaz történeten alapul. Az, hogy a Testvérek Otthona inspirációként szolgálhatott a Squid Game alkotói számára, már az első évadot követően felmerült, ezt a meg nem alapozott teóriát használta ki annak az ominózus TikTok-videónak a készítője is, aki az MI segítségével szándékosan mosta össze a sorozatot a megrázó igaz történettel. 

Fotó: The Korea Times/TikTok

Bár nem valószínű, hogy az elméletnek bármiféle alapja is lenne, az biztos, hogy a dél-koreai városban létezett egy Testvérek Otthona nevű intézmény, ami állami támogatással működött, és amit a hivatalos közlés szerint azért hoztak létre, hogy a kiszolgáltatott társadalmi csoportokat segítsék. A színfalak mögött azonban egy különösen kegyetlen munkatábor működött, amelynek valós célja az volt, hogy megtisztítsa az utcákat a „nem kívánatos elemektől". A Testvérek Otthona – amely papíron jóléti központként volt nyilvántartva – vizsgálata során kiderült, hogy a rabokat kényszermunkának, szexuális erőszaknak és különféle pszichológiai kínzásoknak vetették alá, az intézményből az eltelt évek alatt több száz halálesetet jelentettek. Az internálótábor működését egy 1970-ben hozott törvény tette lehetővé a kelet-ázsiai országban, amely legitimálta olyan személyek letartóztatását és fogva tartását, akit a hatóságok „csavargónak” tekintettek, beleértve az árva/felügyelet nélküli gyermekeket és a fogyatékkal élőket. 

Nem ez ugyanakkor az egyetlen történelmi szál, amit összefüggsébe hoztak a Squid Game-mel: a SsangYong Motor 2009-es sztrájka kapcsán, amely azután robbant ki, hogy az autógyártó több mint 2600 dolgozót bocsátott el gazdasági nehézségekre hivatkozva, szintén sokan vonnak párhuzamot.  

A Squid Game alkotója, Hvang Donghjok 2021-ben a The Guardiennek úgy nyilatkozott, hogy a sorozat ötletét az az időszak adta, amikor 2009-ben, a gazdasági világválságot követően rendkívül nehéz anyagi helyzetbe került ő és a családja, és csak kölcsönökből tudták fenntartani magukat. Ez idő alatt olyan képregényekben keresett menedéket, mint a Battle Royale és a Liar Game, és ezek kapcsán fogalmazódott meg benne a kérdés, hogy ő vajon bevállalna-e egy életre-halálra szóló játékot, ha a saját és családja anyagi helyzetét ezzel helyrebillenthetné. 

Borítókép forrása: Netflix