Működésbe lépett a világ leggyorsabb szuperszámítógépe, atomfegyvereket fejleszt vele az USA

600 millió dollárból épült meg a rekorder szerkezet. 

Hivatalosan is az Egyesült Államokban működő El Capitan lett a világ leggyorsabb szuperszámítógépe, miután a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium januárban bekapcsolta a szerkezetet - írja az Interesting Engineering. A gigászi összegből, mintegy 600 millióból épített számítógép a nemzetbiztonság szolgálatába állt, beleértve az USA atomfegyver-arzenállal összefüggő fejlesztéseit.

Az El Capitant hivatalosan 2025. január 9-én szentelték fel, miután 2024 novemberében a nagyközönség előtt is bemutatták. A hírek szerint a szuperszámítógép elsősorban érzékeny és titkosított, nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatokat lát majd el, amelynek részét képezik a nukleáris adatok és a fegyvertervezés is. Mivel ezeket a munkákat csak elképesztő számítógépes teljesítmény mellett lehet kivitelezni, az El Capitant úgy alakították ki, hogy az ehhez szükséges követelményeket könnyedén megugorhassa.

A gépet az USA Energiaügyi Minisztériumának CORAL-2 nevű programjának részeként hozták tető alá, és a 2018-ban munkába állt Sierra nevű szuperszámítógépet váltja fel. Viszonyításképp: bár a Sierra továbbra is használatban marad, az El Capitan a vártak szerint mintegy 18-szor nagyobb teljesítményre lesz majd képes elődjéhez képest. 

Az USA új szuperszámítógépének már korábban is sikerült történelmet írnia, amikor 1,742 exaflopos teljesítményt villantott, azaz 1,742 trillió számítást tudott végrehajtani egyetlen másodperc leforgása alatt. Ezzel a harmadik olyan szuperszámítógép lett a világon, amelynek sikerült megugornia az exascale szintet. A jelenlegi második leggyorsabb szuperszámítógép egyébként szintén az Egyesült Államokban található, a Frontier nevet viseli és 2,056 exaflopos teljesítményre képes. 

Nem csak az USA-ban készül azonban exascale kategóriában nevező szuperszámítógép. Az EU a hírek szerint két gigászi teljesítményű szuperszámítógépet is igyekszik tető alá hozni, az egyik a Jupiter, a másik a Herder nevet viseli. 

Borítókép forrása: Pixabay/franganillo