Ilyen felszereltséggel, ilyen árban szinte lehetetlen monitort találni, az AOC CU34G4Z mégis itt van

Kis túlzással, de egy teherautónyi monitort pakolt le elénk néhány hete az AOC. Az AOC GAMING U27G4R és a Philips Evnia 34M2C5501A tesztjeit már olvashattátok, most pedig következzék az AOC CU34G4Z, ami nagy ellenségeim, az ívelt monitorok sorát erősíti.

Az ívelt monitorok valahogy nem nekem szólnak. Értem én a hivatalos indoklást és azt is, ha valamelyik ismerősöm élteti ezeket, de én egyszerűen nem tudom megszokni. Épp ezért nem is járt a kezeim között sok ívelt monitor, amik igen,azokat sem tudtam igazán kényelmesen használni. Ennek ellenére úgy voltam vele, hogy lehet velem van a baj, vagy lehet csak nem jó darabokat fogtam ki. AOC Gaming ívelt monitort még nem teszteltem, úgyhogy idén nyáron bevállaltam egyet.

Próbáltam elvakultság és előítéletek nélkül leülni a monitor elé, új esélyt adva a kategóriának, főleg, hogy ezúttal egy AOC monitor volt előttem, amiben hosszú évek óta egyetlen egyszer sem csalódtam még.

Azt már most itt az elején elárulom, hogy bár az ívelt monitorok továbbra sem lesznek kedvenceim, az az AOC CU34G4Z-vel sikerült megtalálnom a kényelmet és a praktikumot egyszerre, arról nem is beszélve, hogy a monitor a gyártó olyan újabb darabja, ami kategóriáján belül szinte verhetetlen tudásban és árban is.

Megjelenés tekintetében azt tudja, amit sok más AOC Gaming szériás monitor is, az erős, maszkulin, fekete és piros színekkel operáló dizájn nem sokat változott a gyártónál, de erre nincs is szükség. A meglehetősen nagy, V alakú talp is ismerős, ez még hibátlanul, stabilan tartja a panelt, ugyanakkor tény, hogy vannak, akik szerint túl nagy a talp és túl sok helyet elfoglal az asztalukból.

Az AOC Gaming CU34G4Z nem a prémium szegmenst célozza meg árban, így arra azért számítani kell, hogy több műanyaggal találkozunk a monitoron, mint egy árban négyszer ennyibe kerülő darabon, de ebbe aligha köthetünk bele. Főleg, hogy ahol kell és masszív fém alkatrészeket találunk és az alacsony ellenére sem spóroltak ki semmit a dobozból, a létező összes szükséges kábelt megkapjuk, a VESA mounttal együtt.

Extra hőelvezetést nem kapott a monitor (marad a szokásos passzív rendszer), de az kérdés nélkül teszi is a dolgát. Az egyetlen dolog, amit hiányoltam a  dobozból, az a távirányító. Bármilyen monitorról is van szó, a falnak tudok menni, ha a monitor alján/hátulján/oldalán lévő kapcsolóval kell a beállítások között matatni. Szerencsére az AOC G-Menu helyettesíti a távirányítót, az appban egyszerűen és pontosan tudjuk személyre szabni a monitor tulajdonságait.

Természetesen a monitor támogatja a PiP (Picture in Picture) és a PbP (Picture by Picture) funkciókat is, ami egy ekkora ívelt panelnél sokszor igazán kényelmes használatot eredményez.

De mindez csak a körítés, a főfogás az maga a panel, a nagy, de még pont akkora panel, hogy több fajta felhasználás során is tökéletesen kényelmes legyen.

A monitor egy Fast VA panelt kapott 34 hüvelykes mérettel, ami 86,36 centis képátlót eredményez. A panel 1500R íveltségű, vagyis ívelt, de nem túlságosan, nem öleli körül az asztalod, éppen csak annyira, hogy ne legyen tolakodó. Egy 21:9-es képátlójú ultrawide monitorról beszélünk, 3440×1440 (WQHD) felbontással és 240 Hz-es képfrissítéssel, ami a kényelmes irodai felhasználás mellett természetesen játék közben teszi a dolgát, első sorban arra is lett kitalálva. A gaming az első a monitor számára, minden más “csak” mellékes.

Nem fogok hazudni, egy picit azért szokni kell, hogy ívelt monitoron játszol, de ez az 1500R-es görbület remekül passzol a nem kompetitív játékokhoz, a 3440×1440-es felbontás, a 240 Hz-es képfrissítés és a tükröződésmentes panel pedig valódi gamer monstrumot farag a monitorból, feltéve persze, ha olyan erős gépünk van, ami ki is szolgálja a játékokat ilyen felbontás és képfrissítés mellett.

FreeSync és GSync helyett azonban csak Adaptive Sync támogatást kapunk és bár a DisplayHDR 400 papíron jól hangzik, a valóság az, hogy ez még mindig elmarad a HDR technológia csúcsától. Egyfajta belépő szintű élményt ad, de valódi lokális fényerő-szabályzás vagyis FALD nincs.

Épp ezért igazán színhű, prémium grafikai munkákra nem tudom nyugodt szívvel ajánlani a monitort, de annak nem is ez az elsődleges célterülete, hanem a gaming, a hobbi szintű szerkesztői feladatok és a kényelmes irodai és otthoni felhasználás, ezeken a területeken pedig nem lehet belekötni. Főleg, ha számításba vesszük azt az egyáltalán nem elhanyagolható értéket, hogy ilyen felbontás és ilyen képfrissítés mellett szinte csak és kizárólag jóval drágább monitorokat találunk. Ennek a kategóriának gyakorlatilag az új koronázatlan királya az AOC CU34G4Z.

Hiszen a monitor nem drága, de tényleg, túlzás nélkül. Itthon 140-150 ezer forint körül kapható, ami felszereltségét és tudását tekintve abszolút baráti ár. Ilyen árban aligha találsz olyan ívelt monitort, ami 3440×1440-es felbontáson és 240 Hz-es képfrissítéssel fut. Nyilván a Display HDR 400 és a VA panel kompromisszumokat követel egy valódi HDR-es OLED panelhez képest, de ah azzal lenne szerelve az AOC CU34G4Z akkor máris duplájára, de talán triplájára nőne az ára. Az igazsághoz pedig hozzátartozik az is, hogy az előbb említett kompromisszumokat egy átlagos felhasználó, egy átlagos gamer amúgy sem érzékeli, csak én, csúnya, kötözködő újságíró kapaszkodom ezekbe, hogy legyen valami, amivel meg lehet fogni ezt az egyébként remek monitort.