Miért szakított a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és Szaúd-Arábia az esportban?

Az Olimpiai Esport Játékok abban a formában már biztosan nem történik meg, ahogyan azt tervezték, és ebben fontos szerepe lehetett annak, hogy idén nyáron új elnöke lett a NOB-nak.

12 éves szerződéssel indult, 0 versennyel zárult az Olimpiai Esport Játékok pályafutása – írtuk tegnap annak a cikkünknek a címében, amelyben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és Szaúd-Arábia nagy szakításáról elmélkedtünk. A cinikus tálalás ellenére azt kell mondjuk, egészen jól fején találtuk a szöget, amikor arra célozgattunk, hogy nem a lelkiismerete támadt fel a NOB-nak az egyre nehezebben megszámlálható emberi jogi kihágások közepette, amelyeket a közel-keleti királyságban napról napra elkövet az állam. James Fudge, a The Esports Advocate újságírója ugyanis utánajárt a történteknek az elmúlt hetekben, és éppen csak megelőzte az ő átfogó riportját a szerződésbontás hivatalos bejelentésével a két fél.

Fudge kutatómunkája alapján a legnagyobb probléma a 12 évre szóló Olimpiai Esport Játékok szerződése körül inkább technikai jellegű volt, mintsem morális, és minden azzal kezdődött, amikor a nyár elején Thomas Bach egykori NOB-elnököt Kirsty Coventry váltotta a szervezet élén. Coventry ugyanis kikezdte a korábbi egyezséget olyan pontokban, amelyek ellentmondtak a NOB alapszabályával. Elsősorban azt kifogásolta az új elnökség, hogy a NOB köteles egy szövetséggel együtt dolgozni: az esport világában két ilyen is van, mindkettőben erős jelenléte van a szaúdiaknak, de ők mégsem akarták egyiket sem odaengedni az asztalhoz, ez pedig feszültségekhez vezetett.

Fudge szerint az lehetett az akadály a Nemzetközi Esports Szövetség (International Esports Federation, IESF) és a Globális Esports Szövetség (Global Esports Federation, GEF) bevonása kapcsán, hogy a szaúdiak tökéletesen ismerik ezek anyagi és strukturális állapotát. A Szaúdi Esport Szövetség elnöke, Abdulaziz bin Turki Al-Faisal szaúdi herceg mindkét szervezetben magas pozíciókat tölt be egy ideje, és így remek rálátása volt a működésükre. Fudge szerint konkrétan annyira jól sikerült ez a betekintés, hogy már évek óta azt tervezték a szaúdiak, hogy inkább beszántanák mindkettőt, és a helyére csinálnának valami újat, jobbat. Éppen ezért semmi értelme nem lett volna annak az ő szemszögükből, hogy beteszik őket egy ilyen méretű és terjedelmű üzletbe, miközben anyagilag küszködnek és semmilyen szellemi tulajdon fölött nem bábáskodnak, később pedig ki kellene őket ebrudalni az egészből, mert amúgy nem elég jók az ambíciók megvalósításához.

A NOB új vezetése viszont kötötte az ebet a karóhoz, és a szaúdiak közben rájöttek, hogy mégsincs akkora szükségük az olimpiákat felügyelő szervezetre ahhoz, hogy legitimitást szerezzenek a saját üzleteikhez. Bach még állítólag elnéző volt ezzel a szövetségekről szóló szabállyal kapcsolatban, és beleegyezett, hogy majd amikor eljön az ideje, akkor a szaúdiak csinálnak egy sajátot. Coventryvel azonban ez az opció lekerült az asztalról, mert ő belátta, hogy túl nagy hatalom lenne a szaúdiak kezében azáltal, ha mindent ők adnak és kézivezérelnek, a NOB pedig csak a nevét adja az egészhez. Azáltal, hogy ezt a NOB kikezdte, a szaúdi tervek gyorsan megváltoztak, és inkább az Esports Nations Cup, egy az Olimpiai Esport Játékokat kihívó alternatív rendezvény szervezésébe kezdtek, míg a NOB maga maradt, hogy rendezzen egy esport olimpiát úgy, ahogyan neki tetszik.

Borítókép: Nemzetközi Olimpiai Bizottság