Egyesek szerint egy remek szatíra az amerikai kapitalizmusról, mások szerint viszont csak egy üres akciófilm.
Stephen King boldog lehet, és nemcsak azért, mert elképesztő összegek vándorolhatnak a zsebébe azáltal, hogy Hollywood sorra szállítja a regényeiből készült adaptációkat, de azért is, mert kétségkívül egyre értőbb kezekkel nyúlnak a történeteihez. Az It: Welcome to Derry sorozat például az első öt rész alapján pazarul sikerült (kritikánkat alább találjátok), de piedesztálra emelték az újságírók a szeptemberben érkezett A hosszú menetelést is, a 2024-es Chuck élete pedig elnyerte a tavalyi Toronto Nemzetközi Filmfesztivál közönségdíját is. Most pedig itt a Glen Powellel és Josh Brolinnal készül A menekülő ember - de vajon sikerül majd beállnia a jól sikerült King-adaptációk sorába?
Az első kritikák alapján csak félig-meddig. A Haláli hullák hajnalát is szállító Edgar Wright legújabb rendezése cikkünk írásának pillanatában 63 százalékon áll a Rotten Tomatoes-on 83 kritika alapján, amit olyan gyenge középszernek mondanánk, de a Metacritic-en sem igazán jobb a helyzet: ott egyelőre 59 pontot zsebelt be a produkció. Szétnézve a konkrét vélemények között, a nagy többség dicséri a film lendületét és az akciójeleneteket, a tekintetben viszont már megoszlanak a vélemények, hogy sikerült-e King regényének velős mondandóját is átültetniük a vászonra.
„Edgar Wright 1987-es, Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült filmjének újragondolása bár bővelkedik akcióban és adrenalinkitörésekben, végül üresnek hat. Emellett nem tudja eloszlatni a kétségeket Glen Powell alkalmasságát illetően főszereplőként" - kritizálja a filmet a The Hollywood Reporter írója.
De ironikusan fogalmaz a Variety munkatársa is: „Az 1987-es A menekülő ember egy nehézkes Arnold Schwarzenegger-film volt. Mondhatjuk, hogy Edgar Wright, az új változat rendezője ebből egy egészen jó Bruce Willis-filmet faragott."
Akadnak viszont pozitív vélemények is, például az Empire magazin jóvoltából: „Ez Wright eddigi legnagyobb és legmerészebb munkája, és bár kevésbé vicces vagy látványosan rendezett, mint a korábbi filmjei, viszont minden alkalmat megragad arra, hogy kifigurázza az amerikai popkultúrát és a kapitalizmus szörnyűségeit, ahogyan azt korábban Stephen King is tette."
Borítókép forrása: Paramount Pictures