A Warhorse Studios nem akarta csilivili dolgokkal elvakítani a játékosokat, ők inkább a tömeggyártott, és sablonos kalandok helyett egy olyan középkori játékot raktak össze, ami fáj ugyan, de legalább van benne lélek.
A Warhorse már a legelső játék előtt tudta, hogy hol lesz a helye az iparágban. Az Assassin’s Creed és a Dragon Age olyan márkák, amelyek mögött óriási marketinggépezet és elképesztő büdzsé áll. Prokop Jirsa vezető tervező szerint ezért eszük ágában sem volt biztonsági játékot játszani. Már eleve nem szerettek volna mindenkihez szólni a saját címükkel.
Hardcore… de csak látszólag
A Kingdom Come: Deliverance 2 egyik legnagyobb trükkje az, hogy hardcore-nak érzed, mégsem büntet feleslegesen. A játék tele van olyan mechanikákkal, amelyeket a klasszikus túlélőjátékokból ismerünk, de ezekből tudatosan kivágták az unalmas, repetitív részeket.
Ahogy Jirsa fogalmazott:
„Megvan benne minden, amit a hardcore játékokból ismerünk, csak kevesebb a rutinszerű nyűg.”
Ez az oka annak, hogy a játék esetleg időnként úgy érződik, mintha túl sok lenne, de ezt a határt sosem lépi át igazán – legalábbis azon játékosok szerint, akik tényleg el tudnak veszni benne. Ráadásul amikor végre megtanulja valaki ezeket a rendszereket, az élmény akkor lesz csak elképesztően jutalmazó.
Illúziók mesterei
A Warhorse tudatosan épít a leküzdhetetlen nehézség illúziójára. A Kingdom Come 2 nem azért nehéz, mert igazságtalan, hanem mert nem magyaráz túl mindent, és nem old meg helyetted problémákat. Ez éles kontraszt az olyan címekkel, mint az Assassin’s Creed Shadows vagy a Dragon Age: The Veilguard, amelyek ugyan kifinomultak, de sokkal jobban a játékosok szájába rágják a dolgokat. Itt nem lehet automatikusan sikert aratni, helyette tanulni kell a folyamatokat, és bizony bőven lesz kudarcba is része az embernek, de csak ez által tud valódi fejlődésen keresztülmenni.
„Alapvetően arra fogadtunk, hogy van egy jelentős réteg, aki olyasmivel akar játszani, ami nem csak játszadozik az emberrel. Másrészt szerintem nagyon okosan csináltuk, mert a játék hardcore-abbnak érződik, mint amilyen valójában. Például megvan benne a legtöbb mechanika, amit a valódi hardcore túlélőjátékokból ismerhetünk, de sokkal kevesebb az unalmas, rutinszerű feladat, amit el kell végeznünk. Azonban öngyilkosság lenne az AC-vel vagy a Dragon Age-dzsel versenyezni. Ezeknek a játékoknak sokkal, de sokkal nagyobb a költségvetésük. Nincs esélyük velük szemben a saját pályájukon.”
Ez a mondat tökéletesen összefoglalja a Kingdom Come 2 filozófiáját. A Warhorse nem több pénzt akart, hanem még több élményt. És pont emiatt tud kitűnni a tömegből. És ez egy olyan iparágban, ahol egyre több játék próbál mindenkit kiszolgálni, talán a legbátrabb döntés mind közül.
Borítókép: Steam