Az Nvidia CEO-ja megérti a gamerek kiakadását, de a DLSS 5 nem egy hagyományos AI

Jensen Huang szerint a DLSS 5 olyan, mint a jó fűszer, kiemeli az ízeket, és még ízletesebbé teszi az ételt – még akkor is, ha a játékosok szerint az egésznek már gyanúsan robotízű moslék szaga van.

A tech világában eléggé ritkaság számba megy, amikor egy hatalmas cégnek a vezér a saját termékét érő kritikákat úgy próbálja leszerelni, hogy közben igazából ő sem rajong az „AI-moslékért”. De most Jensen Huang, az Nvidia CEO-ja pontosan ezt tette Lex Fridman podcastjében, miután a DLSS 5 bemutatkozása kisebb népfelkelést váltott ki a hardcore gamerek körében.

A Resident Evil-botrány

A lavinát a Resident Evil Requiem indította el. A játék önmagában is gyönyörű, de a DLSS 5 bekapcsolásával sokak szerint teljes mértékben elvesztette az identitását. A mesterséges intelligencia által generált képek bár tűélesek, valahogy mégis idegenül hatnak, az internet népe pedig nem volt rest ezt az Nvidia orra alá dörgölni.

„Én is utálom a moslékot, de...”

Huang persze nem kispályás, és bár alapvetően elismerte, hogy az AI-generált tartalom hajlamos egyformává és túlzottan sterillé válni, mégis hozzátette, ezt az irányt ő sem kedveli, ám az ő esetükben nem erről van szó.

„...együttérzek a játékosokkal, mert én magam sem szeretem az AI-slop-ot” – mondta, de aztán gyorsan be is húzta a kéziféket.

Szerinte ugyanis a DLSS 5 nem pusztán utómunkát végez a kész játékok esetében, aminek hatására ráhúz egy mázat a képernyőre. Ez egy 3D-vezérelt, a fejlesztők által meghatározott geometriához hűséges eszköz. Huang szerint ők csak felerősítik a művészek vízióját, nem pedig lecserélik azt.

A detektorok egyszerűen tévednek?

Huang hozzáállása egyébként ehhez a témához egyébként érdekes, mert alig pár napja még kerek perec kijelentette, hogy a fanyalgók teljes mértékben tévednek. Véleménye szerint a DLSS 5 igazából egy fúzió a generatív és az eredeti alkotás között, ráadásul a művészek kezébe adja a hatalmat, ám ha nem tetszik nekik, ne használják. A kérdés már csak az, hogy ha a végeredmény mégis műanyag hatást kelt, akkor kiben van a hiba: a szerszámban vagy abban, aki használja?

A harc folytatódik, és ahogy egyre több DLSS 5-tel támogatott játék kerül majd a polcokra, kiderül, hogy ez a technológia valódi forradalom lesz-e a grafikát illetően, vagy csak egy újabb réteg digitális smink, amitől mindenki ugyanúgy néz ki.

Borítókép: MuhammadAlimaki (Muhammad Alimaki)