Rekordméretű, másfél billiós büntetést varrt az EU a Google nyakába

2018 óta pereskedett az Európai Unió és a Google, de végül nem tudta utóbbi meggyőzni az előbbit az igazáról, úgyhogy a keresőóriás készítheti a bankkártyát.

1 449 678 000 000. Egymilliárd-négyszáznegyvenkilencmilliárd-hatszázhetvennyolcmillió. Mai árfolyamon ennyit kell kifizetnie a Google-nek az Európai Unió számára, amiért a tisztes versenyt hátráltató módon dominálta le az alkalmazáspiacot az Androidon belül. Az Európai Unió legfelsőbb bírósága ugyanis jogerősen helybenhagyta a Google-re kiszabott, mintegy 4,1 milliárd eurós bírságot, lezárva ezzel a vállalat legjelentősebb versenyjogi ügyét, miután a döntéssel a cég minden további fellebbezési lehetősége megszűnt – foglalta össze a CNBC.

Az ügy eredetileg még 2018-ban indult, amikor az Európai Bizottság rekordösszegű büntetést szabott ki a Google-re. A testület szerint a vállalat visszaélt az Android operációs rendszer piaci fölényével, és a készülékgyártókkal kötött előtelepítési megállapodások révén tisztességtelen előnyhöz juttatta saját alkalmazásait és szolgáltatásait. A Google megtámadta a határozatot, és bár egy alacsonyabb szintű uniós bíróság 2022-ben 4,34 milliárd euróról 4,1 milliárd euróra mérsékelte a bírság összegét, az Európai Unió Bíróságát nem sikerült meggyőzni arról, hogy elengedjék a hatalmas bírságot, ezért a csökkentett összegű büntetés érvényben maradt.

A Google továbbra is kitart amellett, hogy az Android nyílt platformként nagyobb választási lehetőséget biztosít a felhasználóknak, miközben fejlesztők és vállalkozások ezreit támogatja Európában. A vállalat közölte azt is, hogy már 2018-ban módosította szerződéseit az uniós elvárásoknak megfelelően, és továbbra is a platform nyitottságának és fejlesztésének fenntartására összpontosít. Az elmúlt években a Google több változtatást is bevezetett annak érdekében, hogy enyhítse az Európai Bizottság aggályait. Egyebek mellett lehetővé tette az androidos felhasználók számára, hogy szabadabban válasszanak alapértelmezett keresőmotort és böngészőt, ahelyett hogy kizárólag a vállalat saját szolgáltatásait használnák.

A Google-vel szembeni ítélet egyébként egy több mint tíz éve tartó uniós vizsgálatsorozat újabb állomása. A Bizottság az elmúlt években több alkalommal is fellépett a nagy technológiai cégek ellen különböző versenyjogi ügyekben, továbbá ezek tanulságai alapján született meg az átfogóbb Digitális Piacokról szóló jogszabály (DMA) és a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA).

Borítókép: depositphotos.com / Primakov